Az amerikai szenátus zöld utat ad: az Epstein-fájlokat most közzé kell tenni!

Az amerikai szenátus zöld utat ad: az Epstein-fájlokat most közzé kell tenni!

2025. november 19-én az Egyesült Államok Szenátusa azt tervezi, hogy nyilvánosságra hozza a Jeffrey Epstein-ügy nyomozati aktáit. Chuck Schumer, a demokrata kisebbség vezetője „egyhangú hozzájárulást” kért a törvény elfogadásához. A képviselőház korábban 427-1 arányban elfogadta a törvényjavaslatot. Most Donald Trump amerikai elnök aláírására vár, aki kezdetben ellenezte a közzétételt, de azóta meggondolta magát. A közvélemény nyomást gyakorol Trumpra, különösen a 2026-os kongresszusi választások előtt.

Az Epstein-ügy különösen fontos. Epstein, az elítélt szexuális bűnelkövető éveken át bántalmazott kiskorú lányokat és fiatal nőket. Titokzatos halálának oka, amely 2019-ben hivatalosan is öngyilkosságot követett el börtöncellájában, szintén kérdéseket vet fel, és összeesküvés-elméleteket szít. Schumer hangsúlyozta, hogy tájékoztatni kell a nyilvánosságot a nyomozati akták tartalmáról.

FBI-értékelés és nemzetbiztonság

Schumer az FBI felügyeleti értékelését is kérte az Epstein-aktákkal kapcsolatos külföldi hírszerzési fenyegetésről. Javaslata három fő pontot tartalmaz: Először is tisztázni kell, hogy a külföldi titkosszolgálatok hozzáférhetnek-e olyan információkhoz, amelyeket az elnök nem akar nyilvánosságra hozni. Másodszor, a cél olyan azonosítási sebezhetőségek feltárása, amelyeket a külföldi titkosszolgálatok kihasználhatnak. Harmadszor, az FBI-nak nyilvánosan stratégiákat kell kidolgoznia a nemzetbiztonsági kockázatok mérséklésére.

Schumer bírálta, hogy Trump kampányígéretei ellenére sem hozta nyilvánosságra az Epstein-aktákat. Megemlítette azt a közelmúltbeli kibertámadást is, amelyben kínai szereplők behatoltak a Nemzetbiztonsági Minisztérium rendszereibe, tovább sürgetve követeléseit. Schumer hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonság nem lehet pártkérdés, és az Epstein-akták felfedése szükséges a lakosság aggodalmainak kezelésére.

Politikai feszültségek és közfelfogás

Trumpra nemcsak a demokraták, hanem a saját pártján belül is nyomás nehezedik. Az olyan képviselők, mint Marjorie Taylor Greene, nyíltan szót emeltek az akták nyilvánosságra hozatala mellett, és bírálták Trumpot. A közzétételt fontos lépésnek tartja az áldozatok érdekében, és felelősségvállalásra szólítja fel az elnököt.

Keir Starmer brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen Trump azt mondta, hogy kitiltotta Epsteint Mar-a-Lago klubjából. Hangsúlyozta, hogy ő maga soha nem járt Epstein szigetén, és megjegyezte, hogy más prominens emberek, például Bill Clinton is meglátogatták azt. Az Epsteint és meggyőződését övező bonyodalmak még mindig hosszú árnyékot vetnek az Egyesült Államok politikai légkörére.

Az akták nyilvánosságra hozataláról szóló döntés meghatározó lehet a következő évek politikai tájképe szempontjából. Egyre nagyobb nyomás nehezedik Trumpra, mind a közvélemény, mind a saját berkeiben, és a tervezett közzététel elkerülhetetlennek tűnik.