Suche
Továbbra is csökken a menedékkérelmek Ausztriában: Változások éve!
Ausztriában 32%-kal csökkent a menedékkérelmek száma 2025 augusztusában. A legtöbb Afganisztánból érkezik.
Továbbra is csökken a menedékkérelmek Ausztriában: Változások éve!
2025 augusztusában folytatódott a menedékkérelmek csökkenése Ausztriában. A jelenlegi jelentések szerint az év eleje óta összesen 11 622 menedékkérelmet nyújtottak be, ami 32 százalékos csökkenés a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor 17 171 kérelmet nyújtottak be. Az augusztusi kérelmek száma 1403 volt, ami 179-cel kevesebb, mint júliusban. A kérelmezők többsége Afganisztánból érkezett, ahol az augusztusi 405 bejelentésből csak 195-öt rögzítettek újként. Ez a többes pályázat irányába mutató tendenciát mutatja, mivel az idén benyújtott pályázatok közül 4545 tekinthető eredetinek, ami 39 százalékot tesz ki.
Az Európai Bíróság (EB) közelmúltban hozott ítélete miatt a védelemre jogosult nők különösen akkor kértek menedékjogot Ausztriában, ha korábban csak kiegészítő védelmet kaptak. Ez a változás egyebek mellett tovább befolyásolhatja a menedékkérelmek dinamikáját, miközben Európában 2025. augusztus végéig összesen 528 444 menedékkérelmet regisztráltak, ami 20 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Ez idő alatt egyes országokban eltérően alakult a kérelmek száma; Míg Lettországban (+18 százalék) és Luxemburgban (+8 százalék) nőtt a jelentkezések száma, Cipruson (-65 százalék) és Németországban (-38 százalék) csökkent a jelentkezés.
Negatív döntések és deportálások
A 2025 januárja és augusztusa közötti időszakban 20 790 eljárást utasítottak el vagy szüntették meg Ausztriában. Ezzel egyidőben 1269-en önként mondtak le védelmükről és hagyták el az országot. 6984 esetben adtak menedékjogot vagy kiegészítő védelmet. Ami különösen feltűnő, hogy a marokkói, grúziai és indiai kérelmezőknek alig volt esélyük arra, hogy augusztusban menedékjogot kapjanak, ami rávilágít a menedékkérelmek feldolgozásával kapcsolatos kihívásokra.
Augusztus végéig 9080 deportálást is dokumentáltak, ebből 4717 önkéntes volt, 4363 pedig kényszerű volt. Ezen a ponton felvetődik a menedékkérők ausztriai integrációjának kérdése, hiszen minden második kitoloncolt személy büntetőjogi elítélése volt. A 619 dublini átadás magas száma rámutat Ausztria aktív szerepére az európai menekültügyi rendszerben, és ezek az eljárások különösen előnyösek az afgánok, szíriaiak és algériaiak számára.
Ausztria európai kontextusban
Az általános helyzetet tekintve Ausztria fontos helyet foglal el az európai statisztikákban. Az ország lakosságszámát tekintve a 11., abszolút értékben pedig a 9. helyen áll az EU-n belül, Belgium, Svájc és Hollandia mögött, de megelőzi Lengyelországot és Írországot. Ezek az adatok szemléltetik azokat a kihívásokat és egyben azt a felelősséget, amelyet Ausztria visel a menedékkérők és a migráció kezelésében.
A politikai színtér eltolódása a számok és a fejlemények kritikus megközelítésében is megmutatkozik. Gerhard Karner belügyminiszter a szigorú menekültügyi politika szükségességét hangsúlyozza, míg az FPÖ bírálja őt a tálib delegációnál tett látogatása miatt, és lemondásra szólítja fel. E politikai viták ellenére továbbra is az illegális migráció és a csempészmaffia elleni intézkedések állnak a középpontban, amelyek az illegális határátlépések visszaszorulásához vezettek.
Az alapszolgáltatások status quo-ját tekintve elmondható, hogy jelenleg 55 923-an élnek ott, ami jelentős csökkenés a 2023 eleji közel 93 000-hez képest. Ugyanakkor a szövetségi negyedek száma 30 felettiről jelenleg 8-ra csökkent, ami a kevesebb menedékkérelem miatti infrastruktúra-csökkenést tükrözi. A bontás már folytatódik Nickelsdorfban és Hügelben, ahol az elavult létesítmények az illegális migráció csökkenését tükrözik.
A menekültügy és a migráció körüli fejlemények továbbra is összetett kérdés Ausztriában, amelyről továbbra is politikai és társadalmi vita folyik.