Suche
Zöld hidrogén: az uniós projektek 50%-a megszűnik!
2025. szeptember 26-án számos zöld hidrogénnel kapcsolatos uniós projektet visszavonnak a magas költségek miatt, miközben az iparág a fenntartható megoldásokra összpontosít.
Zöld hidrogén: az uniós projektek 50%-a megszűnik!
A zöld hidrogén, a jövő ígéretes energiaforrása nyomás alatt van. A legfrissebb jelentések szerint az EU-ban az állami támogatásra pályázó projektek több mint 50%-át visszavonták, mert túl magasnak ítélték a zöld hidrogén előállításának költségét. Különösen negatív hatást tapasztaltak a legnagyobb, csaknem 1,9 gigawatt elektrolizáló kapacitású projektek, amelyeket leállítottak. Ezek a fejlesztések nemcsak a hidrogéntermelés növelését célzó tervek hátráltatását jelentik, hanem rávilágítanak a fenntarthatóbb energiaformákra való átállás során felmerülő nehézségekre is. Az ökoNews jelentése szerint a jóváhagyott projektek végleges listája 2023 végére várható, a projektek pénzügyileg befejeződnek, a gyártás pedig 2,5 éven belül megkezdődik.
A manapság felhasznált hidrogén több mint 95%-a fosszilis forrásokból származik, és a fosszilis hidrogén zöld hidrogénnel való helyettesítése elengedhetetlen az éghajlatot károsító hatások csökkentése érdekében. A zöld hidrogén iránti termelői igény növekszik a „Power to X” technológiák elterjedésével, amelyek megújuló energiákat használnak hidrogén alapú nyersanyagok és energiaforrások előállítására. Ezek a technológiák különösen fontosak azokban az ágazatokban, ahol jelenleg nem lehetséges a villamosítás, például a vegyiparban és az acéliparban, amint azt a KfW kiemeli.
Kihívások és lehetőségek
A hidrogéntechnológiák fejlesztése és megvalósítása azonban kihívásokkal is jár. A becslések szerint a villamosenergia-alapú alapanyagok és tüzelőanyagok előállítása jelentős további megújuló villamosenergia-termelő kapacitást igényel. Ez különösen bonyolult, mivel Európában és Németországban korlátozottak a területi potenciál e megújuló energiák bővítésére. Hosszú távon várható, hogy a szükséges zöld hidrogén nagy részét külföldről kell majd beszerezni.
Egy másik fontos kérdés a hidrogén hatékonysága a megújuló villamos energia közvetlen felhasználásához képest. Tanulmányok szerint egy kilowattóra megújuló árammal működő hőszivattyúk használatával mintegy 3,3 kilowattóra földgáz takarítható meg, míg a hidrogén előállításával csak 0,6 kilowattóra. Ezért a hidrogénre elsősorban üzemanyagként van szükség a gázerőművekben a villamosenergia-ellátás biztosításához és a megújuló forrásokból származó ingadozó termelés kiegyenlítéséhez, amint azt egy cikk ismerteti. Umweltbundesamt.
Jövőbeli kilátások
A hidrogén jövője érdekében Németországban a szövetségi kormány 2030-ig 5 GW teljesítményű hidrogénelektrolizátorok telepítését tervezi, amelyek 14 terawattóra hidrogént biztosítanak. Ezt az elektrolízisteljesítményt 2035-re 5 GW-ra kívánják növelni, miközben a cél egész Európa számára 40 GW elektrolízis 2030-ig. A hidrogéntermelés különböző formái, beleértve a zöld, szürke, kék, rózsaszín, türkiz és fehér hidrogént, eltérő kibocsátással és energiabevitellel rendelkeznek. A zöld hidrogént megújuló energiákból származó villamos energia felhasználásával állítják elő, és energiahatékonysága körülbelül 75%.
Nem kérdéses, hogy a hidrogén kulcsszerepet játszhat a jövő energiarendszerében a különböző alkalmazásokban, de lehetőség szerint a megújuló villamos energia közvetlen felhasználását kell előnyben részesíteni. Ez a megközelítés kulcsfontosságú a kívánt éghajlati célok eléréséhez és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez.