Yoon Suk-yeol: Dél-Korea politikai robbanás előtt áll!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Yoon Suk-yeol volt dél-koreai elnököt hivatali visszaélésekkel vádolják, és a tiltakozások növekedésével lemondásra is számítanak.

Südkoreas Ex-Präsident Yoon Suk-yeol sieht sich Amtsmissbrauchsvorwürfen und einem möglichen Rücktritt gegenüber, während Proteste zunehmen.
Yoon Suk-yeol volt dél-koreai elnököt hivatali visszaélésekkel vádolják, és a tiltakozások növekedésével lemondásra is számítanak.

Yoon Suk-yeol: Dél-Korea politikai robbanás előtt áll!

A dél-koreai politikai helyzet kritikus ponthoz érkezett, miután Yoon Suk-yeol volt elnököt hatalommal való visszaélés vádjával vádolták. A nyomozók szerdán házkutatást tartottak Yoon magánlakásán Szöulban. Az intézkedések hátterében a felesége, Kim Keon Hee elleni ügy áll, akit azzal gyanúsítanak, hogy luxusajándékokat adott egy sámánnak, ami tovább mélyítette a politikai válságot, amelyben Yoon érintett. Ez egy nagyobb botrány része, amely hónapok óta felkeltette a közvélemény figyelmét Dél-Koreában, miközben tömeges tüntetések zajlanak Yoon ellen és érdekében.

Yoon 2022 decemberében egy televíziós beszédben hadiállapotot hirdetett, amely több mint 40 év óta az első ilyen intézkedés Dél-Koreában, hogy megvédje az országot az észak-koreai fenyegetésektől. Ez a döntés azonban jelentős politikai nyomáshoz vezetett, így Yoon állampolgári tiltakozások és a parlamenti visszhang után visszavonta a hadiállapotot. A parlament és a közvélemény nyomására 2023 áprilisában impeachment-eljárás indult ellene, amit végül a dél-koreai alkotmánybíróság is megerősített. Ha elítélik, Yoon lehet a harmadik dél-koreai elnök, akit lázadásért elítélnek, ami példátlan lenne az ország politikai történetében.

Háttér és politikatörténet

Dél-Korea, amely 1948-as alapítása óta viharos politikai történelmet élt át, az Észak-Koreával fennálló feszült kapcsolatáról ismert. Yoon Suk-yeol elnökre, aki 2022 májusában lépett hivatalba szűk különbséggel, nyomás nehezedik, hogy a parlamentben foglalkozzon az ellenzékkel. Tekintettel a közelmúltban elszenvedett politikai vereségeire, különösen a 2023. áprilisi általános választásokon, amelyeken a Néphatalom Pártja kisebbséget veszített, politikai jövője egyre bizonytalanabb. Hivatalba lépése óta egyre gyakrabban lépett fel a médiában felmerülő állítólagos sérelmek ellen, és leállította az Észak-Koreával szembeni enyhülési politikát, ehelyett kemény utat követett.

2021 végén Yoon indult az elnökválasztáson, Moon Jae-in progresszív elnök utódjaként. Yoon javítani kívánta kapcsolatait Japánnal, és liberális gazdaságpolitikát ígért. Míg azonban esküdésekor megfogadta, hogy kiáll a szabadság és a demokratikus elvek mellett, hirtelen hatalomváltása és a hadiállapot kihirdetése tovább bonyolítja a politikai helyzetet.

Kitekintés a jövőre nézve

A közelgő, 2025. június 3-án esedékes elnökválasztás azt ígéri, hogy alapvetően befolyásolja a dél-koreai politikai helyzetet. Ha elítélik Yoont, életfogytiglani börtönbüntetésre vagy akár halálbüntetésre is számíthat. Ez nemcsak az ő jövőjére lenne nagy hatással, hanem a dél-koreai politikára is. A széles körű lakossági elégedetlenséget tükrözik a közelmúltban zajló tömegtüntetések, és a szakszervezetek is sztrájkokat hirdettek. Dél-Korea politikai helyzete a szélén billeg, mivel a belső botrányok és az Észak-Koreával fennálló feszült kapcsolatok kombinációja válságba sodorja a nemzetet.