Klímaellenőrzés 2026-tól: Az új törvényeknek fel kell tüntetniük az éghajlati hatásokat!

Klímaellenőrzés 2026-tól: Az új törvényeknek fel kell tüntetniük az éghajlati hatásokat!

2026. január 1-től Ausztriában minden új szövetségi törvénytervezetet klímaellenőrzésnek vetnek alá. Ezt a lépést a parlament 2025. június 16-án fogadta el, és a törvények és rendeletek klímakárosító hatásainak korai szakaszában történő azonosítását és megelőzését szolgálja. A kezdeményezés válasz a 2020-as klímavédelmi népszavazásra, amelyre több mint 380 000 aláírás érkezett, és hangsúlyozza a nagyobb felelősségvállalás iránti sürgős vágyat a klímavédelem terén. A klímaellenőrzés a meglévő ellenőrzés részévé válik Hatás-orientált hatásvizsgálat (WFA).

A klímaellenőrzés megköveteli, hogy a hagyományos gazdasági szempontok mellett a jövőben az üvegházhatású gázok kibocsátására és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra gyakorolt ​​hatásokat is figyelembe vegyék. A minisztériumok kötelesek lesznek elemezni jogszabályjavaslataik ökológiai következményeit annak érdekében, hogy átlátható alapot teremtsenek a környezetvédelmi kezdeményezések, a média és a nyilvánosság számára. A klímaellenőrzés eredménye azonban nem kötelező érvényű, ami azt jelenti, hogy a negatív éghajlati hatások nem vezetnek automatikusan a projekt felülvizsgálatához vagy leállításához.

Szervizpontok kialakítása

Az új folyamat támogatására a Klímavédelmi Minisztériumban szolgáltató pontot hoznak létre, amely digitális „klímaellenőrző eszközt” biztosít majd. Ez a szolgáltatási pont a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökséggel és más minisztériumokkal együttműködve fog működni. A klímaellenőrzés bevezetése ellenére azonban vannak aggályok: Sigrid Stagl klímaközgazdász hangsúlyozza, hogy nagyobb elkötelezettségre van szükség a negatív éghajlati hatásokkal járó intézkedések kezelésében.

Julia Herr, az SPÖ klubelnök-helyettese és klímaszóvivője hangsúlyozza, hogy minden projektben figyelembe kell venni a klímát. Az éghajlatellenőrzés célja annak biztosítása, hogy a klímavédelem központi szerepet kapjon a jogalkotásban, és ne csak párhuzamos szempontként tekintsen rá.

Hosszú távú klímacélok

Az éghajlatvédelem jogi kerete nem új, hanem olyan nemzetközi megállapodásokon alapul, mint az 1992. évi éghajlatváltozási keretegyezmény és az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv. Ezek a szerződések kötelezettségvállalásokat határoztak meg az üvegházhatású gázok csökkentésére. Jelenleg a Párizsi Megállapodás célja, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 2°C alatt tartsa, és erőfeszítéseket tesznek a növekedés 1,5°C-ra való korlátozására. Az éghajlat-változási célokat ötévente meg kell újítani az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló nemzeti hozzájárulások keretében az előrehaladás dokumentálása és kiigazítása érdekében.

Az ausztriai fejlesztések összhangban állnak ezekkel a nemzetközi törekvésekkel, és olyan nemzeti jogi keretet kívánnak létrehozni, amely hatékonyan támogatja a klímacélokat. Az új klímaellenőrzési szabályozás mellett a grazi lövöldözés után elfogadott új fegyvertörvények is a biztonságról és a környezettudatosságról szóló szélesebb társadalmi vitát tükrözik.