Riasztó vízveszteségek: Ausztria folyói kiszáradnak!

Riasztó vízveszteségek: Ausztria folyói kiszáradnak!

Vorarlberg, Österreich - Annak érdekében, hogy megvilágítsák az Ausztria folyóinak vízmennyiségének drasztikus változásait, a Greenpeace átfogó elemzést végzett. Ez 18 folyót foglal magában, amelyek vízmennyiségét 1977 óta vizsgálták. Az eredmények azt mutatják, hogy a 18 folyóból 15 -ben a 2000 és 2022 közötti nyári hónapokban a vízmennyiség átlagosan kevesebb, mint az 1977 és 1999 közötti összehasonlító években. A Vorarlberg és a Burgenland régióit különösen érintik, amelyekben a vízveszteségek akár 41% -ig nem kerülnek. A Duna átlagosan olyan kevés vizet vezet, hogy az [OTS] riasztó száma szerint (https://www.ots.ots.ateaus-sung/OTS_20250702_OTS0001/GREENPEACE DATENANASYS-WATERY-BURECHS-FLUESSE-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEIT-SEITE-SEIT-SEIT-SEITE-SEIT-SEIT-SEITE-SEIT-SEITE-SEITE-CHRAKIC).

A részletes elemzés több mint 78 000 mért értéket tartalmaz, amelyek elemzik a július és szeptember közötti nyári hónapokat. A 18 vizsgált folyó közül a Strem a legnagyobb veszteségeket Burgenlandben, átlagosan 41% -kal, a Pinka pedig 25% -kal kevesebb vízzel. A tiroli és vorarlbergi lech és a vorarlbergi Rajna szintén jelentős csökkenést mutat 16% -kal és 12% -kal. Az utóbbi években a nyári hónapban a legalacsonyabb vízmennyiség szintén romlott: a pinka akár 58% -kal és 30% -kal esett vissza. A betegek és a Rajna szintén szignifikánsan kevesebb vizet vezet a száraz időkben, mint az ORF.

A vízvesztés háttere és okai

Ennek az aggodalomnak az okai összetettek: a szakértők hangsúlyozzák, hogy nemcsak a csapadék, hanem a párolgás is döntő szerepet játszik. Az elmúlt 40 évben az Ausztriában a párolgás 17%-kal nőtt, ami az éghajlatváltozással, az aszály és a szélsőséges időjárással kombinálva a vízmennyiség jelentős csökkenéséhez vezet. 2024 -ben Ausztriában a hőmérséklet körülbelül 3,1 fok volt az ipar előtti szint felett, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Ezek a változások nemcsak a környezetet érintik, hanem befolyásolják a mezőgazdaságot, az ivóvízellátást, valamint a hajózást és a vízenergiát, mint például a [Greenkama] (https://www.greenkama.org/klimawandel-und-wasser források/).

Univ.-prof. Dr. Thomas Hein figyelmezteti a folyók élő világára gyakorolt ​​negatív hatásait. A növekvő vízhőmérséklet befolyásolhatja a vízminőséget. Az algák növekedése ilyen körülmények között egy másik problémát jelent. A Greenpeace ezért megköveteli, hogy Norbert Totschnig vízügyi miniszter gyors intézkedéseket tegyen a folyók és a víz egyensúlyának védelme érdekében. Ez magában foglalja a vízfelvétel átláthatósági nyilvántartásának bevezetését, valamint egy ambiciózus vízstratégiát és gyorsabb renaturációs projekteket. Ez az egyetlen módja az ökológiai stabilitás garantálásának.

intézkedések és jövőbeli kilátások

Az EU célja, hogy az ökoszisztémák legalább 20% -át természetes állapotba hozza 2030 -ra. A fenntartható vízgazdálkodási és adaptációs stratégiák szükségessége egyre sürgősebb. A Klíma Minisztérium 2026 -ig tervezi a vízvezetésről szóló rendelet bevezetését, míg a tudósokkal együttműködésben egy tanulmány a klímaválság vízgazdálkodásra gyakorolt ​​hatásainak elemzésére irányul.

Ezeknek a fejleményeknek a hatása nemcsak a helyi szinten észrevehető, hanem messze is a társadalmi és gazdasági következményekkel jár. A vízgazdálkodás a 21. század egyik legfontosabb kihívásává válik, és elengedhetetlen, hogy mind a politikusok, mind a polgárok aktívan foglalkozzanak a témával.