Villach: 91 éves emlékszik a háború borzalmaira!

Villach: 91 éves emlékszik a háború borzalmaira!

A 91 éves Helmuth Reisinger, a fegyveres erők „alapító tagja”, Villachban él, és szívesen ad betekintést a második világháború emlékeibe. 1934. február 24-én született az alsó-ausztriai Ternitzben, és fiatal kora ellenére intenzíven élte át az időt. A linzi és bécsi ipar elleni légiháború során lezajlott súlyos bombázások különösen meghatározóak voltak számára. Ezek az emlékek ma is nagyon jelen vannak számára. Reisinger beszámol arról, hogy gyakran volt szemtanúja lezuhant pilóták elfogásának, ami sokféle érzelmet keltett benne.

A légi hadviselés, különösen a légelhárító fegyverek használata révén, döntő szerepet játszott a háború folyamán. A Flak - a légelhárító löveg rövidítése - először az első világháború alatt fejlesztették ki, és az évek során jelentősen javult. Az 1930-as években sok országban felismerték a speciális légvédelmi fegyverek szükségességét. A 8,8 cm-es Flak 18 a második világháború egyik leghíresebb fegyvere lett, és nemcsak repülőgépek, hanem szárazföldi csapatok ellen is használták. A háború előrehaladtával a légelhárító rakéták használata egyre inkább előnyben részesített, de a légvédelmi rakéták alapjai jóval a háború után is megmaradtak, beleértve a Bundeswehrt az 1990-es évekig.

Lezuhant bombázók és legénységeik

A légitámadások során egyre több repülőgép-baleset történt, amelyek sorsa kevésbé ismert. Nicole-Melanie Goll történész, az Ausztriai Történelem Házától 1058 amerikai és brit repülőgép mintegy 8300 legénységének sorsát kutatja. Ez a kutatás a „Down Allied Aircrew Database Austria” projekt része, amelyet az Osztrák Tudományos Akadémia támogat. A katasztrófa helyszíneit dokumentáló digitális térkép mélyebb betekintést nyújt a háborús élményekbe és az elesett katonák sorsába.

A baleseteik után bántalmazott pilóták brutális sorsa többek között a segítségnyújtás elmulasztása, a szóbeli bántalmazás és még a lincelés is. Ez a náci rezsim 1944-es döntése után történt, amely agresszív cselekvésre ösztönözte a lakosságot az ellenséges repülőgépek lezuhanása után. Példa erre az afro-amerikai pilóta, Walter P. Manning, akit 1945 áprilisában gyilkoltak meg. Meggyilkolása nem elszigetelt eset, hanem egy szélesebb körű tragédia része, amely sok más pilótát is érintett.

Összefoglalva azt mutatja, hogy a légi háború és az ahhoz kapcsolódó események, mint például a légvédelmi fegyverek kifejlesztése és a lecsapott bombázók sorsa, mélyen megrögzültek az osztrák emlékezetben. A szörnyű élmények és az elvesztett életek ellenére továbbra is van remény arra, hogy megbékéljünk és megértsünk, mi történt akkoriban, hogy levonjuk a tanulságokat a jövőre nézve.