Invazív fajok: a természetvédelem dilemma előtt áll!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A cikk rávilágít a nem őshonos fajok fenyegetettségére és új élőhelyekre gyakorolt ​​védőhatásaira vonatkozó kutatási eredményekre.

Invazív fajok: a természetvédelem dilemma előtt áll!

A Bécsi Egyetem riasztó jelentéséből kiderül, hogy az ember által behurcolt, nem őshonos állatfajok kulcsszerepet játszanak a fajok globális hanyatlásában! A Franz Essl és Lisa Tedeschi ökológusok által végzett tanulmány szerint az elmúlt évtizedekben világszerte kipusztult fajok 60 százaléka invazív fajokhoz köthető. A csapat ezért azt kérdezi, hogy ezek a nem őshonos fajok nem érdemelnek-e védelmet új élőhelyükön. Közép-Európában a 230 invazív emlősfajból körülbelül 36 érintett, ami jól mutatja a természetvédelem óriási kihívását. Kis újság jelentették.

A kutatók meglepő felfedezése azt mutatja, hogy ezek az invazív fajok, mint például a veszélyeztetett tarajos makákó és a vadnyúl, eredeti élőhelyükön veszélyeztetettek, miközben új területeken, például Indonéziában és Ausztráliában elszaporodnak. A hatalmas esőerdők pusztítása és túlvadászata miatt közülük sokan veszélyben vannak szülőföldjükön, ami tovább bonyolítja a fajvédelmet. Essl kifejtette, hogy a globális kihalási kockázat elemzésekor a fajok csupán egyötöde becsüli alá fenyegetettségét, figyelembe véve a nem őshonos populációkat.

Fajszámok és jelentésük

Összesen körülbelül 1,8 millió fajt ismernek világszerte, amelyek közül körülbelül 71 500-at Németországban azonosítottak. BfN meghatározza. Ami különösen figyelemre méltó, hogy Németországban más országokhoz képest kevés faj található, ami fokozza az összes rendelkezésre álló védelmi intézkedés megtételének sürgősségét. Becslések szerint a módszertani fejlődésnek és az új felfedezéseknek köszönhetően a fajok osztályozásának művészete egyre fontosabbá válik, miközben sok faj már azelőtt kihalt, hogy dokumentálták volna őket.

A tudósok és a természetvédők számára az a kihívás, hogy megtalálják az egyensúlyt e nem őshonos fajok védelme és a természetes környezetükben égetően segítségre szoruló őshonos fajok megőrzése között. A vizsgálat eredményei és a fajok száma megmutatja, hogy ökoszisztémánk mennyire sérülékeny, és mennyire fontos a biológiai sokféleség aktív védelme.

Quellen: