Vita a honosításról: Jövő Iszlám többséggel Németországban?

Vita a honosításról: Jövő Iszlám többséggel Németországban?

A németországi honosításról és integrációról szóló vita az utóbbi években egyre növekvő lendületet kapott. A központi téma az az előrejelzés, hogy 2050-ig lehetséges lehet a német iszlám többség. Ez a tézis, amelyet Philipp Peyman Engel, a Jüdische Allgemeine főszerkesztője előterjesztett, kérdéseket vet fel a biztonság érzetével és az integráció jövőjével kapcsolatban. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy 2024-ben minden idők legmagasabb 291 955-ös honosítást értek el, ami 46% -os növekedést jelent az előző évhez képest. Különösen feltűnő az, hogy ezeknek a naturalizációknak a szíriai állampolgárok 28% -a került sor, kiemelve a repüléssel és a migrációval kapcsolatos folyamatban lévő kihívásokat.

A nemzetiségi törvény reformjával, amely 2024. június 27 -én lépett hatályba, a honosítási folyamatot tovább modernizálták. A jövőben a honosítás ötéves Németországban tartózkodási hely után lehetséges. Különleges integrációs szolgáltatások esetén a három év elteltével a honosodás lehetőségét megszüntették. Ez azt jelenti, hogy minden olyan személynek, aki német állampolgárságot szeretne megszerezni, most Németországban kell élnie legalább öt évig, függetlenül az egyéni integrációs eredményektől.

A nemzetiségi törvény reformja

Az új rendelet egyértelműen hangsúlyozza, hogy a honosítás hosszú távú köteléket igényel Németországgal, amelyet nyelvi, társadalmi, gazdasági, gazdasági és kulturális szempontból kell kifejezni. A feltételek magukban foglalják: a német ismerete és a megélhetés önálló biztosításának képessége. Merz kancellár kifejtette, hogy az értékek és a közös nyelv közös horizontja döntő jelentőségű az integráció szempontjából. Ezek a szempontok valószínűleg központi szerepet játszanak az iszlám és annak társadalomra gyakorolt ​​hatásáról szóló vita összefüggésében.

Ebben az összefüggésben egyértelművé válik a politikai iszlám veszélye, amely szélsőséges formájában a vallási parancsolatokat a Szövetségi Köztársaság alapvető jogainak fölé helyezi. A kapcsolódó kockázatok sokszínűek, mint például a párhuzamos társadalmak, az antiszemitizmus, a nőkre és a lányokra gyakorolt ​​nyomás, valamint a homoszexuálisok iránti ellenség. Ezenkívül a tanárokat, a hatóságokat és a médiát nyomás alá helyezik. Ezért a védekező vezetési kultúra iránti igény és a külföldi befolyási hálózatok átlátható finanszírozása különösen fontos e kihívások kezelése érdekében.

Integráció mint folyamat

A honosításról és az integrációhoz kapcsolódó felelősségről szóló vita szorosan kapcsolódik a német identitás kérdéséhez. A statisztikák azt mutatják, hogy a németországi migráns háttérrel rendelkező emberek 52,4% -ának van német állampolgársága. Ennek ellenére sok ember a mindennapi életben tapasztalja meg, hogy németságukat megkérdőjelezik. Ez az ősök csökkenő fontosságához vezet, mint a német kritériuma. A gondolkodásmód megváltozása nyilvánvaló, amelyben egyre fontosabbá válnak a német beszélgetés és az állampolgárságú kritériumok.

Összegezve, meg kell jegyezni, hogy a honosítással és az integrációval kapcsolatos politikai döntések és társadalmi viták nemcsak a jelenlegi kihívásokkal foglalkoznak, hanem Németország jövőbeli irányát is alakítják az egyre változatosabb társadalomban. Ezért az állam és a társadalom egyértelmű cselekedetének figyelmeztetései relevánsabbak, mint valaha.