Az amerikai hadsereg látványos videót adott ki a bunkerromboló bombákról!

Az amerikai hadsereg látványos videót adott ki a bunkerromboló bombákról!

2025. július 3-án az amerikai hadsereg videofelvételeket tett közzé a GBU-57 bunkerromboló bomba hatásairól. A videó egy 2020-as teszt felvételeit tartalmazza, és a körülbelül 15 000 kilogramm súlyú bomba pusztító áthatoló erejét mutatja be. Ezt a bombát nemrégiben használták az iráni fordowi atomlétesítmény elleni légicsapásnál június 22-én, amikor hét B-2-es lopakodó bombázó összesen tizenkét GBU-57-est dobott le, bár továbbra sem világos, mekkora azonnali kár keletkezett. A mélyen a föld alatt található Fordo komplexum az egyik legbiztonságosabb létesítménynek számít az iráni nukleáris programban, és iráni és orosz légvédelmi rendszerek védik.

A GBU-57-et kifejezetten a földalatti célpontok hatékony megsemmisítésére tervezték. Ez a bomba kiterjedt hírszerzési elemzés eredménye, amely a fegyver tervezésébe került, és fejlesztése 2009-ben kezdődött. A Pentagon tisztviselői, köztük Pete Hegseth védelmi miniszter és Dan Caine tábornok elmagyarázzák, hogy a bombákat a fordowi létesítmény elleni célzott támadásokra optimalizálták, amely 2006-ban kezdődött meg az építkezésen.

Műveletek és stratégiák

A mintegy 80 méterrel a felszín alatt található fordowi létesítmény elleni támadás a fő szellőzési útvonalakat célozta. A támadás előtt Irán nagy betonlapokat helyezett el ezeken az útvonalakon, amelyeket az első bombák elpusztítottak. Egy amerikai tisztviselő megerősítette, hogy a GBU-57-es a legjobb megoldás a hegyek mélyén megbúvó létesítmény megrongálására vagy megsemmisítésére. A támadáshoz a B-2 Spirit volt az egyetlen bombázó, amelyet a GBU-57 A/B használatára állítottak be.

A GBU-57 akár 61 méter mélyre is behatol a talajba, mielőtt felrobbanna. Emiatt az egyik leghatékonyabb eszköz a katonai célpontok elérésére a föld alatt. A B-2 hasznos teherbírása, körülbelül 40 000 font, szintén kritikus szerepet játszott a művelet sikerében. A támadásra vonatkozó döntéshozatali folyamat kezdetben késett, de a G7-ek ülését követő két napon belül Trump elnök úgy döntött, hogy ezeket a bombákat használja.

Következmények és reakciók

A GBU-57 használata fontos kérdéseket vet fel az iráni nukleáris programról szóló jövőbeli tárgyalásokkal kapcsolatban. Szakértők és vezetők, köztük izraeli politikusok, Irán rakéta- és nukleáris programjának teljes felszámolásában reménykednek. Továbbra sem világos azonban, hogy a támadás időpontjában jelen volt-e a nukleáris fegyverek előállításához szükséges nagymértékben dúsított urán a helyszíneken. Hegseth és más katonai tisztviselők azt mondták, hogy nincs információjuk arról, hogy az uránt megsemmisítették vagy elköltöztették.

A katonai műveletre adott nemzetközi reakciók megosztottak. Míg egyes országok szükségesnek tartják az intézkedést az iráni ambíciók korlátozásához, mások attól tartanak, hogy a lépés tovább fokozhatja a feszültséget a térségben. A támadás lehetséges messzemenő hatása nemcsak Iránra, hanem a globális békére és biztonságra is jelentős következményekkel járhat.

E fejlemények miatt továbbra is bizonytalan az iráni nukleáris program és a globális diplomáciai erőfeszítések sorsa.