Trump újjá akarja éleszteni az atomfegyver-kísérleteket – mi áll a háttérben?

Trump újjá akarja éleszteni az atomfegyver-kísérleteket – mi áll a háttérben?

2025. november 6-án Donald Trump volt amerikai elnök megismételte a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kísérletek újraindítására vonatkozó terveit. Ez a bejelentés olyan globális kontextusban érkezik, amelyben más országok, különösen Oroszország és Kína, jelenleg bővítik nukleáris képességeiket. Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak újra kell indítania a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kísérleteit más nemzetek tesztelési programjai alapján, hogy ellenőrizze és felkészítse rendszereiket. Ez jelentős lépést jelent, mivel az utolsó amerikai nukleáris fegyverkísérletre 1992-ben került sor, és azóta moratórium van érvényben, amelyet az Átfogó Atomcsend-tilalmi Szerződés (CTBT) támogat.

Nem sokkal ezután Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította kormányát, hogy vizsgálja meg az atomfegyverek tesztelésének célszerűségét. Az ezzel kapcsolatos információkat a védelmi és a külügyminisztériumtól, valamint a titkosszolgálatoktól kell gyűjteni, hogy esetleges javaslatokat dolgozzanak ki az atomfegyver-kísérletek előkészítésére és végrehajtására. A helyzetet tovább bonyolítják az orosz nukleáris fenyegetésekről szóló jelentések, beleértve az olyan új fegyverrendszereket, mint a Burevesztnyik nagy hatótávolságú nukleáris meghajtású rakéta és a Poszeidon nukleáris meghajtású torpedó.

Tisztázatlan tesztcélok és nemzetközi aggályok

Az USA által tervezett tesztek pontos célja továbbra sem világos. A megfigyelők azt gyanítják, hogy a kísérleti tevékenységek különösen a hordozórakétákat és más atombombákhoz használt rendszereket célozhatják meg. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek nem nukleáris robbanások, sokkal inkább rendszertesztek. Trump videóüzenetében nem közölt konkrét részleteket a tervezett tesztekkel kapcsolatban, ami aggályokat vethet fel az Egyesült Államok tényleges irányával és szándékával kapcsolatban.

A nemzetközi reakciók erre a fejleményre vegyesek. Miközben Oroszország fokozta fenyegetéseit, sok külföldi szereplő kevésbé aggodalommal reagál a kilövők bejelentésére, mint a Kreml korábbi fenyegetéseire. Szakértők úgy vélik, hogy az Egyesült Államok atomfegyver-kísérleteinek újraindítása más országokat is hasonló lépésekre ösztönözhet, tovább destabilizálva az amúgy is törékeny globális biztonsági architektúrákat.

A világ nukleáris arzenáljának jelenlegi állapota

A hidegháború vége óta a leállított atombombák leszerelése miatt csökkentek a globális nukleáris fegyverkészletek, különösen Oroszországban és az Egyesült Államokban. Ennek ellenére Kína továbbra is gyorsan növeli nukleáris arzenálját, 2023 óta évente körülbelül 100 új robbanófejjel. 1998-ban eddig egyetlen ország sem végzett nukleáris kísérleteket, kivéve Észak-Koreát, amely 2017-ben állította le utolsó kísérleteit.

Az 1996-ban elfogadott és a legtöbb állam ratifikált CTBT-t az Egyesült Államok nem ratifikálta, Oroszország pedig 2023 végén visszavonta ratifikációját. Politológusok rámutatnak, hogy nem valószínű, hogy a közeljövőben új leszerelési szerződések születnek, mivel Oroszország és Kína nem mutat érdeklődést atomfegyver-készleteinek csökkentése iránt. A meglévő non-proliferációs és leszerelési szerződések, mint például az atomsorompó-szerződés (NPT) és a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés (TPNW), jelenleg nem képesek feloldani a növekvő feszültségeket.

Mindez a globális biztonsági helyzet aggasztó fejleményére utal. Továbbra is várni kell, hogyan reagál a nemzetközi közösség Trump bejelentésére, és milyen további lépéseket tesz Oroszország és más nemzetek ebben a feszült nukleáris fegyverkezési versenyben.