Figyelmeztetés Az éghajlati kutatók: 1,5 fokos rendeltetési hely a veszélyeztetett cselekvésre!

Figyelmeztetés Az éghajlati kutatók: 1,5 fokos rendeltetési hely a veszélyeztetett cselekvésre!

Österreich - A globális felmelegedés veszélyei az utóbbi években egyre inkább felismerik a nyilvánosságot. Különösen az 1,5 fokos célt, amelyet a Párizsi 2015-ös egyezmény részeként határoztak meg, döntő fontosságúnak tekintik az éghajlatvédelem szempontjából. A nemzetközi éghajlat -politika középpontjában a globális átlaghőmérséklet növekedésének növekedésének célja a 2 ° C alatti szignifikánsan a 2 ° C alatt van. [Kleine Zeitung] (https://www.kleinezeitung.at/service/newsticker/chronik/19811901/forscher-Betonen-Bandrligung- Zu-1-5-degre-tarcet) szerint, a globális átlaghőmérséklet, ugyanakkor a márkához szorosan aggódik. A pusztító éghajlatváltozás már tavaly túllépte ezt a kritikus pontot.

olyan kutatók, mint Joeri Rogelj a London Imperial College -ból és Lavanya Rajamani az Oxfordi Egyetemen, figyelmezteti, hogy a melegítés 1,5 fokra történő korlátozása "alapvetően alacsony". A jelenlegi becslések azt sugallják, hogy az 1,5 fokos határérték meghaladható a következő tíz évben. Ezen aggasztó fejlemények ellenére a jelenlegi és a jövő nemzedékek éghajlatváltozás elleni küzdelem központi jelentőségű marad.

éghajlatváltozás Ausztriában

Ausztria már 3,1 Celsius fokos hőmérsékletet regisztrált 1900 -hoz képest. Ez azt mutatja, hogy a felmelegedés kb. 0,5 fok / évtized. Különösen a szélsőséges időjárási események, például az aszályok, a nehéz szalagok és a hőhullámok gyakoriak. Példák, mint például a keleti Ausztriában a pusztító áradások, magyarázzák a tavalyi közelgő negatív hatásokat. Ezenkívül a "Második osztrák Mediális éghajlatváltozásról szóló jelentés" eredményei azt mutatják, hogy mindegyik növekedés a tizedik fokos növekedés növeli az éghajlatváltozás okozta veszteségeket és károkat, és növeli annak valószínűségét, hogy a földrendszerben meghozzák a döntési pontokat.

A [Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség] kifejezések szerint (https://www.umweltbundeamt.de/themen/klima-energie/internationale-klimapolitik/ueber-esinbeit--paris/das-15-giel-ziel-nach-dem-ueber-garis), az 1.5-degre-célpont. A nemzetközi kontextus döntő szerepet játszik, mivel a Párizsi Egyezmény mind a 195 országa köteles csökkenteni kibocsátásukat. A fosszilis tüzelőanyagok csökkentésének sürgős csökkentése és a megújuló energiák előmozdítása elengedhetetlen. A cél az, hogy 2030 -ra 43 % -kal, 2035 -ig 60 % -kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Nemzetközi éghajlati politika

A Párizsi Egyezmény és a politikai táj nem kihívások nélkül. Az 1,5 fokos jel "túlterhelése" a jégpajzsok megállíthatatlan olvadásához vezethet, és súlyos, visszafordíthatatlan hatásokat okozhat. Még 2 Celsius fokos növekedésével is vannak veszélyes döntési pontok, amelyek destabilizálhatják az éghajlati rendszert. A 2018. évi IPCC külön jelentés megállapításai hangsúlyozzák az 1,5 fokos cél és annak ökoszisztémákra gyakorolt ​​hatásait, a biológiai sokféleséget, valamint az egészségügyi és gazdasági tényezőket.

A legfrissebb fejlemények azt mutatják, hogy a Párizsi Egyezmény végrehajtása még nem fejeződött be. Fontos lépés a globális leltár, amely ötévente zajlik, és a nemzeti éghajlatvédelmi hozzájárulások (NDC) adaptálására szolgál. Az első átfogó jelentés 2023-ban várható, és az eredményeket be kell építeni az új NDCS 2025-be. (https://www.umweltbundeamt.de/themen/klima-eergie/international-eu-klimpolitik/ue-einungs--paris)) látható.