Bécs eseménylázban: Új aréna 2030-ra – lehetőség vagy kockázat?
A bécsi városi tanács 2025. november 18-án tárgyalta a 2030-ban megnyíló új bécsi rendezvényarénát, és hangsúlyozta a nagyszabású projektekkel szemben támasztott követelményeket.

Bécs eseménylázban: Új aréna 2030-ra – lehetőség vagy kockázat?
A bécsi városi tanács 2025. november 18-án döntött egy új rendezvényaréna közelgő építéséről, amely a tervek szerint Európa egyik legjobb multifunkcionális arénája lesz. GR Markus Ornig (NEOS) az arénát egy „pénzes tehénhez” hasonlította, és hangsúlyozta a projekt szükségességét a város számára. Még ha Ornig alacsonynak értékelte is a rendezvényarénáról és a tervezett távolsági buszpályaudvarról folyó vita sürgősségét, akkor is felismerte mindkét projekt fontosságát.
A tervek szerint 2030-ban nyílik meg az új rendezvényaréna, amely akár 20 000 látogatót is tud majd fogadni. A tervek szerint koncertek, bemutatók, sportesemények, vásárok és e-sport rendezvények sokoldalú helyszíne lesz, ahogy Wien Holding számol be. Emellett az arénát a legmagasabb fenntarthatósági, rendezvénytechnikai és biztonsági előírások szerint tervezik és építik.
Költségvetés és finanszírozás
A helyi tanács szerint Bécs városának legfeljebb 153 millió euróval kellene hozzájárulnia az építési költségek finanszírozásához. Az aréna tervezéséért, kivitelezéséért, finanszírozásáért és üzemeltetéséért a stratégiai partner, a CTS EVENTIM felel. Javában zajlik a projekt előkészítési szakasza, az építkezés megkezdésének keretfeltételeit 2025 végéig kell meghatározni.
GRin Barbara Huemer (ZÖLD) aggodalmának adott hangot a költségek és az ütemezések betartásával kapcsolatban, mivel a hasonló nagyszabású projekteknél gyakran előfordultak eltérések. Bírálta a bécsi kórházak korszerűsítésének bejelentését is, és rámutatott az ezzel kapcsolatos téves számításokra. A város 2040-re tervezi az összes klinika korszerűsítését, bár ez várhatóan 2030 utánra halaszt.
Hosszú távú hatások és politikai nyilatkozatok
GR Filip Worotynski (SPÖ) a nagy építési projektek hosszú távú hatásait hangsúlyozta, és a szövetségi kormánnyal való szoros együttműködés mellett emelt szót. Felhívta a figyelmet arra, hogy számos projekt sikeresen megvalósult mind időbeli, mind költségvetési keretek között. Hasonló módon GR Hannes Taborsky (ÖVP) emlékeztetett az ÖVP metróépítési kezdeményezéseire az 1960-as és 1970-es években, és méltatta a Lobau-alagút építésének megkezdését. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot a szövetségi kormány Bécs bevételéből való részesedésével és a városi önkormányzat költségvetési előrejelzéseivel kapcsolatban.
A GRin Angela Schütz (FPÖ) a városi kórházak felújítási programja mellett emelt szót, és bírálta a késéseket és a pénzügyi hiányosságokat. Utalt a klinikák 2040-ig becsült 6,6–7,9 milliárd eurós összköltségére, és panaszkodott az egészségügyi rendszer megszorításai miatt.
A sürgős kérelmet a polgármesterhez és az érintett városi képviselőkhöz bízták feldolgozásra, míg az ellenzék kérelmei nem kaptak többséget. Várható tehát, hogyan alakulnak a rendezvényaréna tervei, és milyen kihívásokkal kell még szembenéznie Bécs városának.