Trump kiutasíthatja a külföldi gengsztereket: dönt a Legfelsőbb Bíróság!

Trump kiutasíthatja a külföldi gengsztereket: dönt a Legfelsőbb Bíróság!

2025. április 8-án az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága kimondta, hogy Donald Trump elnök az 1798-as Alien Enemies Act értelmében ismét kitoloncolhatja a feltételezett külföldi kartelltagokat. Ez a döntés hatályon kívül helyezi James E. Boasberg bíró ítéletét, aki korábban blokkolta a kitoloncolásokat, mert nem látott megfelelő jogalapot azokhoz. A Legfelsőbb Bíróság szűk, 5-4 arányú szavazattal úgy döntött, hogy a felpereseknek Texasban kell pert indítaniuk Washington D.C. helyett.

Továbbra is nyitva áll annak lehetősége, hogy a migránsok újra benyújthatják ügyeiket Texasban. Ezzel összefüggésben Trump a közelmúltban több mint 200 venezuelaiat deportált Salvadorba, és a csoportot a Tren de Aragua bűnszervezet tagjaiként azonosította, amely állítólag kábítószer- és emberkereskedelemmel foglalkozik. Trump külföldi terrorszervezetnek nevezte a Tren de Araguát, és azzal érvelt, hogy a banda ellenséges cselekményeket hajt végre az Egyesült Államok ellen.

Jogi keretek

Az Alien Enemies Act lehetővé teszi az elnök számára, hogy háború idején, szabályos eljárás nélkül, deportáljon embereket az ellenséges nemzetekből. Ezt a törvényt történelmileg használták a világháborúk során, és a Trump-kormányzat úgy látja, hogy alkalmazása a jogállamiság megerősítése szükséges. Az Egyesült Államok kormányának főbb hangjai, mint például Kristi Noem belbiztonsági miniszter és JD Vance alelnök, örömüket fejezték ki a Legfelsőbb Bíróság döntése miatt, és hangsúlyozták a szigorú bevándorlási politika szükségességét.

Brett Kavanaugh bíró világossá tette, hogy a bírók egyetértettek a migránsok bírósági felülvizsgálatának kérdésében, míg a helyszínt illetően eltértek a vélemények. A Legfelsőbb Bíróság Boasberg bíró végzésének hatályon kívül helyezéséről szóló döntését az Egyesült Államok bevándorlási törvényeinek korlátairól folytatott szélesebb körű vita részének tekintik.

A bevándorlási törvények történelmi háttere

A jelenlegi jogi helyzet hátterének jobb megértéséhez fontos áttekinteni az USA bevándorlási törvényeinek történetét. A 18. és 19. században nagyrészt nyitott bevándorlási politika volt. A törvényi előírások minimálisak voltak, a honosítást lényegében a fehéreknek tartották fenn. Az 1790-es honosítási törvény csak bizonyos csoportok honosítását tette lehetővé, és később más törvényekkel is kiegészítették, amelyek megnövelték a követelményeket.

Idővel ezek a szabályozások szigorodtak, és a különböző törvények intenzívebben szabályozták a bevándorlást és a honosítást, különösen a 19. század végén és a 20. század elején bekövetkezett nagy bevándorlási hullámok után. Az Egyesült Államok alkotmánya feljogosítja a Kongresszust arra, hogy egységes honosítási törvényt fogadjon el. Ezek a történelmi fejlemények alkotják azt a jogi keretet, amelyen a jelenlegi deportálási intézkedések alapulnak ma.

A Legfelsőbb Bíróság döntését jelentős pillanatként értékelték a Trump-kormányzat számára, amely a múltban gyakran szembesült bevándorlási politikájával szemben. Tekintettel a bonyolultságra és a politikai helyzetre, még várni kell, hogy a migránsok és az emberi jogi szervezetek hogyan reagálnak a jelenlegi döntésre. Egy azonban biztos: a bevándorlásról és a nemzetbiztonságról szóló vita a jövőben is folytatódni fog.