Kék spirál az égen: földönkívüliek, rakéták vagy csak vicc?

Kék spirál az égen: földönkívüliek, rakéták vagy csak vicc?

2025. március 25-én kékes spirált figyeltek meg az éjszakai égbolton Európa nagy részén, beleértve Ausztriát is. Ez a jelenség számos elméletet és spekulációt szült az olvasók körében. Míg néhányan humoros elméleteket fogalmaztak meg a szuperhősökről és egy lehetséges idegen invázióról, a szakértők azt gyanítják, hogy a spirált egy rakétakilövés okozta, amely felesleges üzemanyagot dobott ki. Ez a leeresztett üzemanyag megfagy és kikristályosodik, ami feltűnő látható hatást eredményez. Hétfőn egy SpaceX rakéta kilövésére is sor került, ami a jelenséggel kapcsolatos 5 perc.at jelentették.

Európa-szerte észlelték a kék spirált. A Salzkammerguti Csillagászati ​​Munkacsoport elnöke különösen kifejtette, hogy a rakéta röppályája nagy területeken tette láthatóvá a jelenséget. Nem ez az első alkalom, hogy ilyen eseményt figyeltek meg; Hawaii-on és Alaszkában is voltak hasonló megfigyelések.

Rakétakilövések és hatásaik

A mostani incidens kérdéseket vet fel a rakétakilövések éghajlatra gyakorolt ​​ökológiai hatásaival kapcsolatban is. A rakéták nagyobb hatást gyakorolnak a légkörre, mint azt gyakran feltételezik. Káros nitrogén-oxidokat termelnek, amelyek hozzájárulnak az ózonréteg lebontásához és felgyorsítják a globális felmelegedést. Bár az űrrepülések volumene jelenleg alacsonynak tekinthető, a feltörekvő űrturizmus miatt erőteljes növekedés jelei mutatkoznak. Az olyan cégek, mint a SpaceX, a Blue Origin és a Virgin Galactic forradalmasítani készülnek az űrszektorban, ami jelentős környezetvédelmi aggályokat vet fel, mint pl. nau.ch jelzi.

A tudósok becslése szerint mindössze három éven belül az űrturizmus kétszer annyi éghajlatot károsító kibocsátást produkálhat, mint az összes korábbi tudományos űrmisszió együttvéve. Ez azt mutatja, hogy a rakétakilövéseket gyakran helytelenül hasonlítják össze a légi kibocsátással, pedig az éghajlati hatások drasztikusan eltérőek. A rakétákból származó koromrészecskék körülbelül 500-szor hatékonyabban melegítik fel a földet a sztratoszférában, mint a földközelből származók. Bár a rakéták a globális koromkibocsátásnak csak 0,02 százalékát okozzák, a korom okozta globális felmelegedés 6 százalékáért felelősek.

Bár a kutatás fontos a csillagászok számára, egyes tudósok azon gondolkodnak, hogyan lehetne munkájukat klímabarátabbá tenni. A csillagászonkénti CO2-lábnyom a becslések szerint körülbelül 36,6 tonna CO2-ekvivalens, miközben a természet csak körülbelül két tonna/fő/év CO2-t tud kompenzálni. A koronajárvány megmutatta, hogy a személyes találkozásokat gyakran videokonferenciák válthatják fel. Ez a tudományos közösség megközelítése is lehet a CO2-kibocsátás csökkentésére.