A kormány elhalasztja a klímafinanszírozást, az FPÖ a lassú reformokat kritizálja!

A kormány elhalasztja a klímafinanszírozást, az FPÖ a lassú reformokat kritizálja!

Az ausztriai energia- és klímatámogatások reformjáról szóló vita egyre inkább a nyilvánosság középpontjába kerül. A legfrissebb információk szerint OTS Az úgynevezett „lúzer jelzőlámpa” kiterjedt reformot tervez, de a gyors végrehajtás nem látszik. Egy független intézetnek nyárig kellene értékelnie a jelenlegi helyzetet, mielőtt a kormány konkrét lépéseket tenne a finanszírozási struktúra reformja érdekében.

Michael Schnedlitz, az FPÖ főtitkára keményen bírálja a kormányt, és bírálja az ügy lassú előrehaladását. Úgy véli, feltétlenül csökkenteni kell a klíma- és energiaalapból származó pénzeket, hogy az ipar és a gazdálkodók reális perspektívát kínálhassanak. „Nyárig tisztázni kell a támogatásokat” – teszi hozzá Schnedlitz, aki aggodalmának ad hangot az EU klímacéljaival és azok magántulajdonra és mezőgazdaságra gyakorolt ​​hatásával kapcsolatban. Hangsúlyozza ugyanakkor az FPÖ azon álláspontját, hogy józan ésszel támogatja a mezőgazdaságot és a környezetvédelmet.

A klímapolitika háttere

Az osztrák klímapolitika kereteit különösen a nemzetközi kötelezettségek határozzák meg, mint például a 2016-ban hatályba lépett Párizsi Megállapodás. A megállapodás célja, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 2 Celsius-fok alá korlátozza, és törekedni kell a 1,5 Celsius-fokra történő emelkedés elérésére. Az EU azt a célt is kitűzte maga elé, hogy 2050-re nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátás, míg Ausztria a 2005-ös szinthez képest 48 százalékkal kívánja csökkenteni kibocsátását 2030-ra, különösen azokban az ágazatokban, amelyekre nem vonatkozik az EU kibocsátás-kereskedelem.

A gyors fellépés szükségességét támasztja alá az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC), amely a 1,5 Celsius-fok feletti hőmérséklet-emelkedés súlyos következményeire figyelmeztet. A klímaváltozás hatásai Ausztriában is érezhetőek. 1980 óta a hőmérséklet csaknem 2 Celsius-fokkal emelkedett, ami a forró napok növekedéséhez és a csapadékmennyiség változásához vezetett.

Alkalmazkodási stratégiák

Ausztria a „kétpilléres elvet” követi klímapolitikájában. Ez magában foglalja mind a klímavédelmet, mind az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodást. Az osztrák alkalmazkodási stratégiát 2012-ben és 2017-ben frissítették annak érdekében, hogy elkerüljék az éghajlatváltozás káros hatásait, miközben kihasználják a lehetőségeket. Ennek a stratégiának a központi szempontja a csökkenthetetlen kibocsátás kompenzálása szén-dioxid tárolással.

Összességében nőni fog a kormányra nehezedő nyomás, hogy előmozdítsa az energia- és klímatámogatások reformjára vonatkozó terveit. Ez nemcsak az ipar és a mezőgazdaság érdekében fontos, hanem a nemzeti és nemzetközi klímacéloknak való megfelelés érdekében is, különösen a Green Deal és az európai klímatörvény kapcsán.