Bitcoin bányászat: magasabb CO2-kibocsátás, mint egész Ausztriában!

Bitcoin bányászat: magasabb CO2-kibocsátás, mint egész Ausztriában!

A Bitcoin hálózat riasztó szénlábnyoma évi 98 millió tonna, ami több, mint Ausztria éves üvegházhatású gázkibocsátása, amely körülbelül 69 millió tonna. Ez az ijesztő eredmény azt mutatja, hogy a kriptovaluták, különösen a Bitcoin, nemcsak pénzügyileg, hanem környezetileg is megterhelőek. Minden Bitcoin-tranzakció annyi CO2-t termel, mint 105 000 órányi YouTube-videó vagy 1,4 millió Visa tranzakció. Ezek a számok azt mutatják, hogy a Bitcoin bányászata mekkora energiafogyasztással jár a környezetre.

A Bitcoin hálózat blokklánc technológiát használ a tranzakciók hamisításmentes érvényesítésére. Ez az érvényesítés jelenleg a „Munkaigazolás” (PoW) eljárással történik. Számos bányász verseng az összetett kriptográfiai rejtvények megoldásáért, ami magas energiafogyasztáshoz vezet. A szükséges energia nagy része fosszilis forrásokból származik, ami jelentősen hozzájárul a CO2-kibocsátáshoz. Az előrejelzések szerint a Bitcoin-bányászat villamosenergia-igénye 2023-ban meghaladja a 135 terawattórát (TWh), ami több energiafogyasztást jelent, mint sok népes ország, köztük még Pakisztán is.

A Bitcoin bányászatának környezeti hatásai

Kaveh Madani és csapata az Earth's Future folyóiratban közzétett tanulmány kimutatta, hogy 2020 és 2021 között körülbelül 173 TWh-ra volt szükség a Bitcoin-bányászathoz. Ez 60%-os növekedést jelent 2018-2019-hez képest. A tanulmány azt mutatja, hogy a bányászatban felhasznált villamos energia 67%-a fosszilis energiaforrásból származott, és csak körülbelül 16%-át biztosították vízenergiából. Ez óriási környezeti problémához vezet. A Bitcoin-termelés vízlábnyoma 1,65 köbkilométer volt, ami elegendő lenne ahhoz, hogy több mint 300 millió embert lásson el vízzel Afrikában.

A Bitcoin technikai alapjául szolgáló munkabizonyítási rendszer lehetővé teszi az anonim résztvevők számára, hogy bizalmat építsenek egy decentralizált hálózatba. A PoW előnyei a magas szintű biztonságban és a tranzakciók decentralizált validálásában rejlenek. De a hátrányok is komolyak: a lassú feldolgozás, a magas díjak és a hatalmas energiafogyasztás csökkenti a rendszer vonzerejét. A Bitcoin-tranzakciók átlagos díja jelenleg körülbelül 23 dollár, és a nagy kereslet idején növekszik.

Jövőbeli kilátások és alternatívák

E problémák megoldását alternatív konszenzusos protokollok jelenthetik, mint például a Proof of Stake (PoS), amely sokkal kevesebb számítási teljesítményt igényel, és akár 99%-kal is csökkentheti az energiafogyasztást. Az Ethereum már sikeresen átállt a PoS-re, ami azt mutatja, hogy lehetséges fenntarthatóbb és hatékonyabb megoldás a blokklánc-technológiákra. Ennek a módszernek azonban megvannak a maga kihívásai, amelyeket le kell küzdeni.

Tekintettel a környezeti hatásokra és a hatalmas energiafogyasztásra, az olyan kriptovalutákra, mint a Bitcoin, erős nyomás nehezedik a környezetvédők és a döntéshozók részéről. A blokklánc technológia fenntartható megoldásairól szóló vita döntő jelentőségű lesz az elkövetkező években. A kihívások nagyok, de a digitális valuta környezetbarát megközelítésének szükségessége tagadhatatlan.