Trump politikája és a Green Deal: Európa gazdasága válságban!

Trump politikája és a Green Deal: Európa gazdasága válságban!

2025. április 13-án Gerald Grosz hozzászólt OE24 éles kritika az ausztriai és németországi politikai elittel szemben. Világossá teszi, hogy a jelenlegi gazdasági zűrzavar nem tudható be Donald Trump volt amerikai elnöknek, hanem inkább az európai döntések következménye. Grósz szerint az európai autóipart nem Trump Green Deal, hanem a saját maguk alkotta európai államok problémái fenyegetik.

Grósz hangsúlyozza, hogy a jelenlegi amerikai elnök nem felelős az orosz szankciók európai gazdasági hatásaiért. Különös aggodalomra ad okot a három éve tartó recesszió és dezindusztrializáció, amely már most is súlyosan sújtja Európát. A felelősség egyértelműen a politikai elitre hárul, aki felelős ezért a sérelemért.

A Green Deal és hatásai

Az Európai Unió zöld megállapodásával összefüggésben, amelynek célja, hogy 2030-ra legalább 50%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, és 2050-re klímasemlegessé váljon, megjelent egy cikk. Cicero Kiemelték a tagállamok előtt álló kihívásokat. Az EU azt tervezi, hogy 2030-ra az energia mintegy 33%-át megújuló forrásokból állítja elő, ami óriási növekedés a jelenlegi 19,7%-hoz képest.

Mivel az új szabályozás súlyosan érinti a közlekedési ágazatot és az ipart, jelentős kibocsátáscsökkentésre van szükség. Az elektromobilitásra való átállás jelentős következményekkel járhat a munkaerőpiacra nézve; Németországban akár 178 000 munkahely megszűnése fenyeget. Ezen túlmenően, az elektromos járművek magas költségszerkezete alacsony kormányzati ösztönzőkkel párosulva akadályozza a fogyasztói vásárlást.

Nemzetközi dimenziók és viták

A zöld megállapodásról szóló politikai vita tagállamonként eltérő lehet, és meg kell jegyezni, hogy az országok közötti megosztottság sem kizárt. Míg egyes államok, például Lengyelország, kevesebb pénzt kapnak az EU-alapból az érintett régiók támogatására, mivel nem egyeztek bele, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljanak, a zöld megállapodás csökkentheti az orosz fosszilis tüzelőanyagok iránti európai keresletet.

Ezeket a kilátásokat egyrészt alátámasztják az EU nyilvánvaló környezetvédelmi célkitűzései, másrészt azonban meg kell jegyezni, hogy Oroszországnak potenciálisan profitálhat a földgáz iránti megnövekedett kereslet. Konkrétan megjegyzik, hogy az EU a klímavédelmi források tíz százalékát a Green Deal nemzetközivé tételére tervezi felhasználni. A kihívásokat ezért nemzeti és nemzetközi szinten is mérlegelni kell, bár az európai politikai döntéshozók felelőssége továbbra is megkerülhetetlen.