53 ország habozik: Hol vannak az éghajlati céljaink 2030 -ra?

53 ország habozik: Hol vannak az éghajlati céljaink 2030 -ra?

2025. augusztus 11 -én, az Ember, a neves energiatartály elemzése, az államok politikai kötelezettségvállalásaiban súlyos hiányokat mutat a megújuló energiák növelése érdekében. A megállapítások szerint 133 ország elkötelezte magát 2030 -ra a globális megújuló energia -kapacitás megháromszorozásával, ám a konkrét előrehaladás és a politikai célok hiányzik. A COP28 -megállapodás után majdnem két évvel közzétett felmérés azt mutatja, hogy csak 22 ország, köztük 15 EU állam, kiigazította a célokat. Ez nem elegendő, mivel a globális nemzeti célok 2030 -ra csak 7,4 terawattot céloznak meg, ami csak csekély mértékben magasabb, mint a COP28 szintek.

A vita egyik legfontosabb pontja a világ 20 legnagyobb villamosenergia -piacának, csak 11 ország frissítette a célokat. Az olyan országok, mint az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada és Törökország, nem tettek közzé új célokat, és kétségeket vetnek fel az éghajlatvédelem iránti elkötelezettségük miatt. Csak Kína és Dél -Afrika tervezi céljaikat 2025 -ig felülvizsgálni, hangsúlyozva a világos politikai stratégia sürgősségét.

Az éghajlati kontextus és a COP28

A COP28, amelyet 2023 decemberében Dubaiban tartottak, fordulópontot jelentettek a nemzetközi éghajlati politika terén, ha történelmi nyilatkozatot fogadtak el a fosszilis tüzelőanyagok és a hármas globális megújuló kapacitás fokozására. Ez ellentétes volt a 2023 -as háttérrel, mivel a legmelegebb év volt a rekord, a hőmérséklet 1,48 fok feletti hőmérsékletekkel az 1850–1900 -as átlag felett. A globális kibocsátások új csúcspontokat értek el, és a tudományos előrejelzések azt sugallják, hogy az 1,5 fokos határértéket az elkövetkező években túl lehet lépni. Ezek az eredmények szemléltetik a COP28 során a politikai állományban (globális stockake) a politikai állományban (globális stockake).

A globális állomány -ajánlások szerint a globális üvegházhatású gázok kibocsátását 2030 -ra 43 százalékkal kell csökkenteni 2019 -hez képest. Ezenkívül a COP28 végső dokumentuma politikai ajánlásokat is nyújtott az üvegházhatású gázok csökkentésére, amelyek hangsúlyozzák a megújuló energiák és az energiahatékonyság relevanciáját. Az ambiciózus célok ábrázolásához 2030 -ra az energiahatékonyság javításának megduplázódása szükséges.

Jövőbeli kilátások és pénzügyi feltételek

A COP28 olyan intézkedéseket is elfogadott, amelyek pénzügyi támogatást nyújtanak a kiszolgáltatott fejlődő országok számára, ideértve a több mint 700 millió dolláros veszteség- és káralap megállapodását, valamint a Zöld Klíma Alap iránti kötelezettségvállalásokat, több mint 12,8 milliárd dollárt. A jelenlegi pénzügyi források azonban nem elegendőek a globális gazdaság átfogó átalakításához a fenntartható energiapolitika felé. A szükséges tőke nagy részét a meglévő pénzügyi áramlások átirányításával és a magántőke mozgósításával kell beszerezni.

Ember hangsúlyozza, hogy a kormányzati célok kulcsfontosságúak az éghajlatvédelemhez, valamint az energiahálózat tervezéséhez és a tiszta technológiákba történő beruházásokhoz. A COP28 eredményei és a legfrissebb elemzés rávilágít arra, hogy minden ország sürgősen cselekedjen az éghajlat-semleges villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében. Ha a politikai ambíciókat nem emelik fel, az ambiciózus 1,5 fokos célkitűzés súlyos kockázatot jelenthet.

A megújuló energia és az éghajlatvédelem területén elért haladásról és az éghajlati védelem területén elért további információkért tekintse meg az Ökonews Energiewende és globális 2000.