Városok és mobilitás: Graz zöld közlekedésre szólít fel a jövőben

Városok és mobilitás: Graz zöld közlekedésre szólít fel a jövőben

2025. március 26-án Grazban ülésezett az Osztrák Városok Szövetsége Közlekedési Ügyek Műszaki Bizottsága. A „gondolkodj globálisan – cselekedj lokálisan” mottó alatt több osztrák város és az Európai Bizottság képviselői is megvitatták a városi mobilitás fogalmi szerepét a Green Deal keretében. A résztvevők hangsúlyozták, hogy 2027 végéig kilenc osztrák városban el kell fogadni a fenntartható városi mobilitás tervet (SUMP). A városszövetség 260 tagtelepülést képvisel, amelyek Ausztria lakosságának kétharmadát és a munkahelyek 70 százalékát képviselik. Ausztria a nemzeti hatóságok támogatásával rendszeresen jelentést tesz a vonatkozó mobilitási mutatókról az Európai Bizottságnak.

Judith Schwentner grazi alpolgármester beszédében hangsúlyozta a városok központi szerepét a biztonságos és hatékony mobilitásban. Beszámolt a jelenlegi grazi intézkedésekről, amelyek többek között a gyalogos és kerékpáros közlekedés népszerűsítését, valamint a tömegközlekedés bővítését foglalják magukban. Különösen az automatizált hozzáférés-vezérlés kapott pozitív választ. Több mint 25 város szorgalmazza ezek olasz mintára való bevezetését, és pozitívan értékelték az e-moped kerékpárutakon és járdákon való tiltásáról szóló új jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát is. Ronald Rabitsch klagenfurti alpolgármester kötelező érvényű kötelezettségvállalásra szólította fel a szövetségi kormányt a kerékpározás és a gyaloglás támogatására.

Pénzügyi kihívások és kormányzati elkötelezettség

A nemzeti támogatás szükségességével Sandra Wassermann klagenfurti városi tanácsnok is foglalkozott, aki rámutatott, hogy a városoknak több mint egymilliárd euróra van szükségük ahhoz, hogy új járműveket és az autóbusz-közlekedés szén-dioxid-mentesítéséhez szükséges infrastruktúrát biztosítsanak. Az új kormány már elkötelezte magát a tömegközlekedés bővítése mellett, ami a városok számára előnyös a mobilitási tervezésben.

A szekció egyéb releváns témákat is érintett, mint például a fenntartható városi logisztika, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája és a 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetése az iskolautakon. A városi közlekedés tervezése azzal a kihívással néz szembe, hogy figyelembe kell vennie a polgárok igényeit, és meg kell felelnie a jövőbeli mobilitási koncepcióknak, például az autonóm vezetésnek.

Az autonóm vezetés, mint a jövő mobilitási koncepciója

Az autonóm vezetés várhatóan alapjaiban változtatja meg a városi mobilitást. Hangos Deloitte Új mobilitási koncepciókat tesz lehetővé, amelyek révén a járművek egymástól függetlenül közlekedhetnek egyik helyről a másikra. Az olyan kereskedelmi alkalmazások, mint az önvezető taxik és a transzferflották központi szerepet játszanak itt. Ezek a közlekedési eszközök számos előnnyel járnak: Bármikor elérhetőek, nem igényelnek jogosítványt és költséghatékony használatot tesznek lehetővé azáltal, hogy nincs szükség sofőrre. Az előrejelzések szerint 2035-ben a robotaxis és az űrsikló válhat a 21. század fő közlekedési eszközévé.

Az autonóm járművek bevezetése azonban kérdéseket vet fel az autóipar és a tömegközlekedés üzleti modelljeivel kapcsolatban is. A várostervezőknek figyelemmel kell kísérniük a forgalmi fejleményeket, és ki kell használniuk a városi területeken felszabaduló parkolóban rejlő lehetőségeket. A mobilitás változása nemcsak lehetőségeket, hanem kihívásokat is jelent a városi infrastruktúra és a gazdaság számára.

Egy olyan világban, amely egyre inkább az automatizált és fenntartható mobilitási rendszerek felé halad, a városok, a nemzeti hatóságok és az Európai Bizottság közötti csere elengedhetetlen a jövőbiztos megoldások kidolgozásához és megvalósításához. Az autonóm vezetésről és annak kihívásairól további információért látogasson el ide Böll.