Döbbenet Stájerországban: 15 kutyát szabadítottak fel katasztrofális tartás alól!

Döbbenet Stájerországban: 15 kutyát szabadítottak fel katasztrofális tartás alól!

Stájerországban egy 46 éves kutyatulajdonos aggasztó mértékben figyelmen kívül hagyta az állatok jólétét. A vasárnap délelőtt lezajlott szemle után a férfi ingatlanán katasztrofális állapotokat találtak. A környéken több elveszett kutya is élt, köztük egy súlyosan megsérült husky kutyus, akit egy kutyaólban találtak. A helyzet felmérésére a Murtal BH hatósági állatorvosát hívták. Szintén rémületet keltett egy fiatal husky lebomlott tetemének felfedezése egy törött fagyasztóban. Ezek a körülmények oda vezettek, hogy néhány kutyát elfogtak és egy közeli állatmenhelyre vittek. A kutyatulajdonos ellen, akinek felelőssége alatt mintegy 20 állatot tartottak kínzó körülmények között, állatkínzás miatt büntető- és közigazgatási büntetőeljárás indul. Már feljelentették a leobeni ügyészségen, miután az önkormányzat tájékoztatta a lakosságot a körülményekről. Három kutyát még nem fogtak el, valószínűleg még mindig a környéken vannak, és veszélyben vannak.

A legtöbb országban, így Ausztriában is megfogalmazott állatvédelmi törvény az állatok életét és jólétét hivatott megvédeni. Az állatvédelmi törvény 1. §-a szerint tilos az állatoknak ésszerű ok nélkül fájdalmat, szenvedést, kárt okozni. E törvény megsértése pénzbírsággal és börtönbüntetéssel járhat. Az állatkínzásért elítéltekre a bűncselekmény súlyosságától függően akár három évig terjedő szabadságvesztésre is számíthatnak állatkínzásért és állat megöléséért egyaránt. A gyakori szankciók közé tartoznak az adminisztratív szabálysértésekért kiszabott pénzbírságok is, például a kutyaürülék eltávolításának elmulasztása vagy a pórázon tartás elmulasztása.

Az állatkínzás jogi következményei

A jelentések szerint azonban egyre csökken annak a valószínűsége, hogy az ilyen állatjóléti bűncselekményeket megfelelően megbüntessék. 2020-ban mindössze 1027 embert ítéltek el állatjóléti bűncselekmények miatt Németországban, 95 százalékuk pénzbírságot kapott. Az állatkínzás jogi kezelése azt mutatja, hogy sok esetben nagyon magasak a fájdalom vagy szenvedés bizonyításának követelményei, ami megnehezíti a büntetőeljárást. Ez különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb olyan cselekményt, amely megsérti az állatvédelmi törvény 17. szakaszát, amely tiltja az állatok ésszerű ok nélküli leölését, nem vonják be megfelelően.

A fent említett incidenseken túlmenően a helyzetet rontja, hogy a mezőgazdaságban gyakran más előírásokat alkalmaznak az állatjóléti jogsértésekre, mint a háziállatokra. Gyakran beszámolnak arról, hogy a mezőgazdaságban számos állatjóléti bűncselekményt nem jelentenek be, és sok ügyet ejtenek az ügyészek. A politikai befolyás és a strukturális kapcsolatok hátráltatják az állatvédelmi jog hatékony alkalmazását. Ennek ellenére a szakértők szerint egyre hangosabbá váltak az állatjóléti jogsértések hatékony szankcionálására irányuló alapvető reformok felhívásai.

A stájerországi eset riasztó példája az állatvédelem kihívásainak és a helytelen bánásmód súlyos következményeinek. Várható, hogy az illetékes hatóságok hogyan reagálnak ezekre a jogsértésekre, és hogy a jogi következmények megfelelőek lesznek-e egy ilyen súlyos állatkínzás esetén. A jogi és hatósági viták homlokterében most a kutyatulajdonos és az állattartás körülményei állnak.