Suche
Mein Konto
Történelmi következtetésre jutott a közszolgálat: 310 millió eurót takarítottak meg!
2025. október 7-én történelmi jelentőségű megállapodás született az osztrák közszolgálatról, amely szabályozza a megtakarításokat és a béremeléseket.
Történelmi következtetésre jutott a közszolgálat: 310 millió eurót takarítottak meg!
2025. október 7-én történelmi érettségit hirdettek az osztrák közszolgálatban. A történelem során először tárgyalt újra egy meglévő megállapodást az államtitkár Pröll Sándor jelentősnek minősítették. A pénzügyi könnyítés jelentősnek bizonyul, 2026-ban több mint 310 millió eurós megtakarítást érhetünk el.
A tárgyalásos szerződés átlagosan 1,5%-os inflációs kompenzációt ír elő a következő három évben. A tárgyalásokat intenzívnek és elismerőnek tartották, amit az is tükrözött Markus Marterbauer pénzügyminiszter – hangsúlyozta, aki méltatta a konstruktív együttműködést. Martina von Künsberg Sarre, a NEOS tárgyalója ezt a következtetést a költségvetési könnyítés fontos jelének tekintette.
A bérkorrekciók specifikációja
Nyilvánvalóak az új bérmegállapodás fontos kiigazításai. 2026. január 1. és 2026. június 30. között nem lesz béremelés. 2026. július 1-től 3,3%-os béremelést terveznek, ezt követi a 2027. augusztus 1-től 2028. augusztus 31-ig tartó időszakban további két-egy 1%-os emelés, 2028. szeptember 1-től pedig a 2028. december 38-as intézkedés 2-ra történő csökkentése. 2%-os értékre és 1%-os fenntartható gazdasági növekedés előmozdítására.
Ezekre a tárgyalásokra akkor kerül sor, amikor Ausztria általános gazdasági helyzetét „bér-ár spirál” jellemzi. Hangos DGB az árak a magas energiaárak, valamint az élelmiszer- és nyersanyagárak miatt emelkednek. A vállalatok gyakran használják fel piaci és árképzési erejüket az árak önkényes emelésére, a magas vállalati profit pedig hozzájárul az inflációhoz.
A közszolgálat mint az infláció motorja
Ausztriában különösen a közszolgálat járult hozzá az inflációhoz az elmúlt években. A magas bérrendezések a közszférában a termelési költségek emelkedéséhez vezettek, a fogyasztói árak pedig 8,6%-kal emelkedtek 2022-ben az energiaválság és az ellátási hiányok hatására. A témában jártasak megjegyzik, hogy a 2021-es 1,5 százalék körüli béremelések a közszférában elmaradtak az inflációtól, és így vásárlóerő-csökkenéshez vezetett. Rekord, 7,3%-os béremelkedést könyvelhettek el 2023-ban a közszférában.
Emellett számos magánszektorban emelkedtek a bérek, ami a vásárlóerőt volt hivatott biztosítani, ugyanakkor növelte az árnyomást. Például az éttermek és szállodák árai 2023-ban 15,8%-kal emelkedtek. Ezeket az áremeléseket az aggasztó „árspirál” tényezőjének tekintik, és a közszféra magasabb fizetései ellenére, amelyeket végső soron az adófizetők finanszíroznak, ez terhet jelent a fogyasztókra nézve.
Összességében egyértelmű, hogy a bérek és árak közötti kölcsönhatást az osztrák inflációs helyzet központi elemeként kell értelmezni. 2024-ben az inflációt 3-4%-ra becsülték, ami magasabb az európai átlagnál. A bérek és árak alakulása továbbra is kulcsfontosságú téma Ausztriában a társadalmi és gazdasági viták fókuszában.