A kutatók felfedezik a Teleios-t: a Tejútrendszer tökéletes zombicsillagát!

A kutatók felfedezik a Teleios-t: a Tejútrendszer tökéletes zombicsillagát!

Figyelemreméltó égi objektumot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a Tejútrendszerben, amely elgondolkoztatja a kutatókat. A Teleios nevű objektumot a legmodernebb ASKAP rádióteleszkóp segítségével azonosították a nyugat-ausztráliai Evolutionary Map of the Universe (EMU) projekt részeként. Hangos OE24 A Teleios egy szupernóva maradványa lehet. Ennek az objektumnak a központi jellemzője a szinte tökéletes gömb alakú, ami rendkívül ritka a csillagászatban.

A Teleios, amely az ókori görög „teljes” vagy „tökéletes” szóból származik, rendkívüli körszimmetriája jellemzi. Ez a szimmetria ellentétben áll a tipikus szupernóva-maradványokkal, amelyek általában aszimmetrikusnak tűnnek. Ez az aszimmetria a csillagközi közeg (ISM) egyenetlen eloszlásából adódik, mint pl Gadgets360 jelentették. A felfedezés nagy érdeklődést vált ki, mivel új betekintést nyerhet a szupernóva-robbanások természetébe.

A Teleios tulajdonságai

Teleios felfedezése több érdekes oldalt is feltár. A maradék egy üres térrészben lehet, ami megmagyarázná a tökéletes gömbszerkezetet. A Teleios és a Föld közötti távolság azonban továbbra sem tisztázott; két számítás különböző értékeket ad: 7175 fényév és 25114 fényév. Közelebbről a Teleios átmérője körülbelül 46 fényév, míg nagyobb távolságban körülbelül 157 fényév átmérőjű lenne.

Ezenkívül a Teleios becsült életkora jelentősen eltér: 1000 év alatti, ha közelebb van, és 10 000 év feletti, ha távolabb van. Leginkább az, hogy nem észleltek tipikus röntgensugarakat, ami Iax típusú szupernóva lehetőségére utal. Ez a sajátos típusú robbanásmaradvány – amelyet "zombicsillagnak" is neveznek - azt jelentheti, hogy a Teleios közelebb lehet a Földhöz (körülbelül 3262 fényév), és kisebb (körülbelül 11 fényév átmérőjű).

A szupernóva-maradványok szerepe

A szupernóva-maradványok (SNR) egy csillag felrobbanásakor keletkeznek, és diffúz, táguló struktúrákként jelennek meg, amelyek többek között a robbanásból kilökődő anyagot tartalmaznak. Hangos Wikipédia A szupernóva-robbanás akár 10 000 km/s sebességgel tágul, a lökéshullám felmelegíti a csillagközi közeget. A tipikus maradványok gyakran kagylószerű szerkezetűek. A szupernóva-maradványok néhány jól ismert példája a Rák-köd, a Cirrus-köd és a Supernova 1987A maradványai.

A Teleios felfedezése bővítheti ismereteinket a szupernóva-robbanások sokféleségéről és viselkedéséről. A jövőbeni nagyobb felbontású megfigyelések a tervek szerint további betekintést nyerhetnek a Teleios kialakulásába, korába és szerkezetébe. Ezek a további tanulmányok kulcsfontosságúak lesznek az e rendkívüli égi objektumot övező rejtély megfejtésében és az univerzum megértésének elmélyítésében.