Globális vadászat a környezeti bűnözésre: az Interpol riadót fúj!

Globális vadászat a környezeti bűnözésre: az Interpol riadót fúj!

Óriási csapás a globális környezeti bűnözésre: egy példátlan akció során tavaly 138 országban több mint 20 000 élő állatot és számos védett fajból származó terméket koboztak el. Valdecy Urquiza, az Interpol főtitkára hangsúlyozta ezen illegális tevékenységek ijesztő következményeit: „Ezek a bűnözői hálózatok a természetet használják ki az emberi kapzsiság táplálására.” A biodiverzitás csökkenése, a közösségek pusztulása és a klímaváltozás súlyosbodása közvetlen következmények, mint pl. WWF jelentették.

A globális akció során nemcsak élő állatokat koboztak el, hanem hat nemzetközi hálózatot is lelepleztek, amelyekről a gyanú szerint védett állatok és növények illegális kereskedelmét folytatták. A lefoglalt állatok DNS-mintáit ezentúl jogi lépésekre használják fel, mielőtt az állatokat a megfelelő menedékhelyekre szállítják. A természetes élőhelyükre való visszatérés csak akkor lehetséges, ha az állatok egészségesek. Az Interpol bejelentette, hogy több mint száz vállalatot azonosítottak, amelyek részt vesznek ebben az illegális kereskedelemben, ami azt mutatja, hogy a probléma mennyire mélyen gyökerezik a világgazdaságban.

A bűnüldözés erősítése

Annak érdekében, hogy a jövőben jobban lehessen küzdeni az ilyen környezeti bűncselekmények ellen, új projekt indul, amelyet a Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium (BMUV) finanszíroz a Nemzetközi Klímavédelmi Kezdeményezés (IKI) részeként. A WWF és az INTERPOL együttműködésének célja a határokon átnyúló, a környezetre és a biológiai sokféleségre súlyos hatással járó bűncselekmények felderítése és megelőzése. Erre az együttműködésre különösen azért van szükség, mert a civil társadalmi szervezetek, amelyek gyakran elsőként tárnak fel ilyen bűncselekményeket, számos kockázatnak vannak kitéve. A projekt célzott információkat nyújt a kockázatok minimalizálása érdekében, különösen az olyan kritikus régiókban, mint az Amazonas régió és a Kongói-medence, ahol a természetvédelmi és emberi jogi szervezetek különösen veszélyeztetettek.