Fejkendő betiltása lányoknak: alkotmány vagy diszkrimináció?

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A lányok fejkendőjének tervezett betiltása Ausztriában ellentmondásos vitákat vált ki a diszkriminációról és a vallásszabadságról.

Geplantes Kopftuchverbot für Mädchen in Österreich löst kontroverse Debatte über Diskriminierung und Religionsfreiheit aus.
A lányok fejkendőjének tervezett betiltása Ausztriában ellentmondásos vitákat vált ki a diszkriminációról és a vallásszabadságról.

Fejkendő betiltása lányoknak: alkotmány vagy diszkrimináció?

2025. október 23-án heves vitákat vált ki Ausztriában a 14 év alatti lányok fejkendőjének betiltásáról szóló tervezett törvénytervezet. A javaslat a fejkendő viselésének betiltását irányozza elő az iskolákban, ezt a szabályozást az Alkotmánybíróság (VfGH) hasonló formában már 2020-ban hatályon kívül helyezte. A bíróság kimondta, hogy egy ilyen tilalom sérti az állam vallási semlegességét, és diszkriminálja a muszlim nőket.

A jelenlegi felülvizsgálati folyamatban az új tervezetre adott reakciók túlnyomórészt negatívnak minősültek. Az olyan intézmények, mint az igazságügyi minisztériumok és a vallási közösségek erős aggodalmának adnak hangot a törvény alkotmányossága és diszkriminatív jellege miatt. Az Ügyvédi Kamara a „fej eltakarása” fogalmának meghatározásában a kétértelműségeket emeli ki, míg az Egyenlő Bánásmód Ügyvédje a fejkendőre való egyoldalú hangsúlyt bírálja.

Vallási semlegesség és diszkrimináció

A jogi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a törvény egyoldalúan érinti a muszlim lányokat, nem használnak nemi és vallássemleges nyelvezetet. Ezt az egyenlőtlen bánásmódot éles kritika éri, különös tekintettel a rendelkezésre álló adatokra, amelyek kevés megbízható adatot szolgáltatnak az érintett hallgatókról. A vallási képviselők a muszlim fiatalokkal való konzultáció hiányára is panaszkodnak.

A kritikusok központi aggodalma a vallási okokból fejkendőt viselő diákok esetleges kizárása. Az Ausztriai Iszlám Vallási Közösség (IGGÖ) és az Alevi Vallási Közösség az alapvető jogok megsértésének minősíti a projektet, és óva int a szelektív tilalomtól, amely csak a muszlim lányokat érinti, míg a fiúkra vonatkozó hasonló szabályokkal nem foglalkoznak.

Támogatás és aggodalmak

A túlnyomórészt kritikus hangok ellenére is vannak a törvény támogatói. Pszichológusok azzal érvelnek, hogy a tilalom elősegítheti a gyerekek identitásfejlődését azáltal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy vallási szimbólumok nélkül nőjenek fel az iskolában. A tanköteles pedagógusok szakszervezete az önrendelkezés célját hangsúlyozza, ugyanakkor rámutat az iskolák többletterheinek kockázatára is.

A törvénytervezethez összesen több mint 400 észrevétel érkezett. E visszajelzések nagy része, amelyek többsége magánszemélyektől érkezik, a diszkriminációtól tart. A Szövetségi Ifjúsági Tanács és az IGGÖ egyértelműen elutasítja a törvényt, mert szerintük sérti a vallásszabadságot és az egyenlőség elvét. Az Igazságügyi Minisztériumnak kétségei vannak a törvény gyakorlati végrehajtását illetően, különös tekintettel a kért szankciókra, amelyek 1000 euróig terjedő közigazgatási bírságot írnak elő. A jelenlegi fejlemények kérdéseket vetnek fel a törvénytervezet jogalapjával és érvényességével kapcsolatban.

Összességében továbbra is bizonytalan, hogy a tervezet megmarad-e a jelenlegi formájában, mivel folytatódik a vita a vallási ruhák iskolai kezeléséről. Ahogy a jelenlegi vita is mutatja, az egyenlőséghez való jog és az állam vallási semlegessége központi vitapontok az elkövetkező politikai környezetben.

A [Krone] jelentése szerint...

A [MyDistrict] kiemeli, hogy...

[Kurier] hozzáteszi, hogy...