Forradalom a Sonnblicknél: A mesterséges intelligencia valós időben méri az aeroszolokat az éghajlat szempontjából!

Forradalom a Sonnblicknél: A mesterséges intelligencia valós időben méri az aeroszolokat az éghajlat szempontjából!

A Sonnblick Obszervatóriumban, amely körülbelül 3100 méteres tengerszint feletti magasságban található a Hohe Tauernben, új mérőrendszert vezetnek be, amely mesterséges intelligencia (AI) segítségével elemzi a bioaeroszolokat. Hangos Kis újság A bioaeroszolok apró, a levegőben természetesen előforduló részecskék, mint például a pollen, gombaspórák és baktériumok, amelyek típusa és koncentrációja döntően befolyásolja az időjárást, az éghajlatot és a növényzetet. Ez különösen fontos, mivel az ilyen aeroszolok a felhők és a csapadék képződését is meghatározzák, és ezért nagy jelentőséggel bírnak az éghajlatkutatásban.

A hagyományos pollenmérési módszerek, amelyek pollencsapdákon alapulnak, manuális értékelést igényelnek, és ezért időbeli késleltetést okozhatnak az adatszolgáltatásban. A Sonnblick Obszervatórium új technológiája viszont lehetővé teszi a különböző típusú aeroszolok automatikus megkülönböztetését, ami jelentősen felgyorsítja az értékelést. Julia Burkart, a Geosphere Austria projektmenedzsere és fizikusa megerősíti, hogy a mesterséges intelligencia használatával a mérési adatoknak szinte valós időben online elérhetővé kell válniuk.

Relevancia a klímakutatás szempontjából

Ezeknek az aeroszolméréseknek a jelentése sokféle. Az aeroszolok típusának és számának hosszú távú változásai jelentős hatással lehetnek a csapadék- és havazásviszonyokra. Ezek az eredmények kulcsfontosságúak az éghajlati modellek kidolgozása szempontjából, különösen olyan időkben, amikor az éghajlatváltozás változásokhoz vezet a magas alpesi régiókban. A kutatás célja a klímaváltozásnak a pollen, gombaspórák és egyéb bioaeroszolok koncentrációjára és típusára gyakorolt ​​hatásának részletes vizsgálata.

A mesterséges intelligencia klímakutatásban betöltött szerepéről Christopher Kadow, a Német Klímaszámítási Központ klímainformációs tudósa is tart előadást. „A mesterséges intelligencia rekonstruálja a klímát” című előadásában. OeAW elmagyarázza, hogyan használják a mesterséges intelligenciát a történelmi éghajlati adatok kiegészítésére, és ezáltal az adatkészletek hiányosságainak megszüntetésére. Itt olyan fejlett technológiákat alkalmaznak, amelyek felhasználhatók például az éghajlati adatok feldolgozásának felskálázására vagy a hibás esőradar adatok virtuális javítására.

AI és jövője a klímakutatásban

A mesterséges intelligencia klímakutatásra gyakorolt ​​átalakító hatása abban is megmutatkozik, hogy képes pontosabban előre jelezni a szélsőséges időjárási eseményeket. A jelentés A Tech Zeitgeist kiemeli, hogy az olyan cégek, mint a Google DeepMind és az OpenAI, vezető szerepet töltenek be az új mesterséges intelligencia modellek fejlesztésében, amelyek gyorsabban és pontosabban elemeznek nagy mennyiségű adatot, mint a hagyományos klímamodellek. Ezek a fejlesztések nemcsak a CO₂-kibocsátás elemzését segítik elő, hanem lehetővé teszik az éghajlati szimulációk gyorsabb kiszámítását is, amelyek sok esetben még a hibaforrásokat is minimalizálják.

Ezek a technológiák azonban etikai kérdéseket is felvetnek. Egyre fontosabbá válik az a kérdés, hogy ki fér hozzá az adatokhoz, és hogyan hasznosítják azokat, mivel az adatok egyenetlen eloszlása ​​torzításokhoz vezethet az előrejelzésekben. Ezért az AI-modellek átláthatóságára van szükség az adatokkal való visszaélés és félreértelmezés elkerülése érdekében. Ezeknek a technológiáknak a felelősségteljes használata ezért kulcsfontosságú lesz az éghajlat-kutatás jövője szempontjából.