Az 1831 -es rejtélyvulkán felfedezte: globális hűtést okozott

Az 1831 -es rejtélyvulkán felfedezte: globális hűtést okozott

Egy ismeretlen vulkán 1831 -ben olyan robbanásszerűen tört ki, hogy lehűtötte a Föld éghajlatát. Majdnem 200 éves kutatás után a tudósok most azonosították a "titkos vulkánt".

A kitörés és annak globális hatásai

A kitörés a 19. század egyik legerősebb volt, és óriási mennyiségű kén -dioxidot engedett a sztratoszférába, ami az északi féltekén átlagos éves hőmérsékletekhez vezetett, mintegy 1 Celsius fokral. Ez az esemény a kis jégkorszak utolsó szakaszában került sor, amely a földtörténelem egyik leghidegebb időszaka az elmúlt 10 000 évben.

A titkos vulkán kutatása és felfedezése

Noha a történelmi kitörés éve ismert volt, a vulkán elhelyezkedése hosszú ideig rejtély maradt. A kutatók képesek voltak megoldani ezt a rejtvényt Grönlandon lévő jégfúrási magok megvizsgálásával és a kernelek rétegeinek elemzésével, hogy azonosítsák a szulfurizotópokat, a hamuszemcséket és az apró vulkáni üveg szilánkokat, amelyeket 1831 és 1834 között letétbe helyeztek.

A geokémia, a radioaktív randevú és a számítógépes modellezés alkalmazásával a tudósoknak sikerült feltérképezni a részecske útvonalait, és összekapcsolni az 1831 -es kitörést a Csendes -óceán északnyugati részén található szigeti vulkánnal. A A Nemzeti Akadémia folyóiratok folyóiratának folyóiratában jelentették.

A Zavaritskii vulkán a Simushir -en

Az elemzés szerint a Simushir -szigeten található Zavaritskii titokzatos vulkán (más néven Zavaritsky) a Kuril -szigetcsoport részét képezte, amely egy olyan terület, amely ellentmondásos Oroszország és Japán között. A tudósok megállapításai előtt a Zavaritskii utolsó ismert kitörése Kr. E. 800 -ig. Chr. Keltezett.

A vulkáni megfigyelés kihívása

"Sok a Föld vulkánjai számára, különösen a távoli területeken, nagyon gyenge megértjük a kitörési történelemüket" - mondta Dr. William Hutchison, a Föld és Környezettudományi Iskola kutatási ösztöndíja a Nagy -Britanniában a Szent Andrews Egyetem Föld- és Környezettudományi Iskolájának kutatási ösztöndíja.

"A Zavaritskii egy rendkívül távoli szigeten fekszik Japán és Oroszország között. Senki sem él ott, és a történelmi nyilvántartások néhány olyan hajónaplóra korlátozódnak, amelyek néhány évente mentek ezen a szigeten" - mondta Hutchison a CNN -nek küldött e -mailben.

Tudományos elemzés és tudás

A Grönlander Ice Drill Kerne vizsgálata azt mutatta, hogy az 1831 -ben Grönlandban a kénhiba körülbelül 6,5 -szer magasabb volt, mint az Antarktiszon. Ez azt jelezte, hogy a forrás jelentős kitörés volt az északi féltekén lévő középső vulkánból.

Kövesse és az Outlooks

Az 1831 -es kitörés után hűvösebb és szárazabb körülmények fordultak elő az északi féltekén, ami széles körű éhséghez és szükséglethez vezetett. A család eltúlozta Indiát, Japánt és Európát, és több millió embert érintett.

"Valószínűnek tűnik, hogy a vulkáni éghajlati hűtést betakarították és híresek" - mondta Hutchison. "A jelenlegi kutatás arra összpontosít, hogy ezt az éhínséget milyen mértékben okozta a vulkáni éghajlati hűtés vagy más társadalmi -politikai tényezők."

tanítás a történelemből

A vizsgálatokból származó ismeretek azt mutatják, hogy sok vulkán világszerte elszigetelt területeken van, és rosszul megfigyelték, ami megnehezíti a megjósolást, hogy mikor és hol történhet a következő nagy kitörés. Ha megtanulhatunk valamit az 1831 -es kitörésből, akkor a vulkáni tevékenységek pusztító globális következményekkel járhatnak a távoli helyeken, hogy az emberiség nem tanul.

"Jelenleg nincs olyan koordinált nemzetközi közösségünk, amely a következő nagy kitörés során lépéseket tehetne" - mondta Hutchison. "Mind a tudósoknak, mind a társadalomnak komolyan kell működniük."

Mindy Weisberger egy tudományos újságíró és médiatermelő, és munkáját a Live Science, a Scientific American és annak működésében tették közzé.