Titkos klímatörténet: Az arab sivatag valaha olyan zöld volt!

Titkos klímatörténet: Az arab sivatag valaha olyan zöld volt!

Az Arab-félsziget éghajlattörténetéről szóló új tanulmányok azt mutatják, hogy a terület több mint 11 millió évvel ezelőtt nedvesebb volt, mint ma. Hangos Kis újság A mainzi Max Planck Kémiai Intézet tanulmánya, amelyben Alexander Budsky geológus, a Karintiai Állami Múzeumból vett részt, feltárta, hogy az Arab-félszigeten a korábban feltételezettnél hosszabb és északabbra eső időszakokat regisztráltak.

A leletek a Rijádtól északkeletre fekvő barlangokból származó cseppkövek (sztalagmitok és cseppkövek) vizsgálatán alapulnak. Ezek a természetes archívumok elengedhetetlenek, mert a cseppkövek csak csapadék és vékony növényzet esetén nőnek. Egy továbbfejlesztett urán-ólom kormeghatározási módszert fejlesztettek ki, amely pontos betekintést nyújt az elmúlt 600 000 év éghajlati viszonyaiba.

Az elmúlt millió év éghajlati változásai

Az eredmények azt mutatják, hogy 8-2 millió éves időkeretben öt nedvességi fázist azonosítottak. Már 1,5 millió évvel ezelőtt a nedves fázisok gyakorisága és időtartama csökkent, és egyre szárazabbá vált. Ezek a változások jelentősek, mert hatással voltak az emlősök és az emberi ősök vándorlására.

Jelentős összefüggés, hogy a dél-arab sivatagban ismétlődő nedves fázisokat figyeltek meg 130 000 és 80 000 évvel ezelőtt. Ezek a fázisok lehetővé tették a Homo sapiens számára, hogy észak felé haladva átkeljen a félszigeten. Ezzel szemben 80 000 és 11 000 évvel ezelőtt jelentősen hiányzott a csapadék, ami biogeográfiai akadályt képezett.

Ezeket az éghajlati változásokat nagyobb összefüggésbe lehet helyezni, amint azt a vulkanizmus és az éghajlatváltozás kapcsolata mutatja. Ilyen például a Laach vulkán kitörése, amelynek hatásai egészen Észak-Olaszországig és Skandináviáig is láthatóak voltak. Ezek a megállapítások, a Régészet Online dokumentált, egyértelművé tegye, hogy a nagy vulkánkitörések éghajlatérzékeny változásokat okozhatnak.

Vulkánkitörések és éghajlati hatások

A kutatások azt mutatják, hogy az ilyen vulkánkitörések hatása az éghajlatra nagyon eltérő lehet. Különösen a trópusi kitörések gyakorolnak jelentős hatást a globális éghajlatra, mivel nagy mennyiségű gázt és részecskét bocsátanak ki, amelyek átmeneti éghajlati változásokat okozhatnak. A nagy kitörések hűtő hatása több évig is eltarthat. Ez is benne volt Euronews amely azt vizsgálja, hogy maga az éghajlatváltozás hogyan befolyásolhatja a vulkánkitörések hatásait.

A vulkanizmus és az éghajlati rendszerek közötti kölcsönhatások azonban összetettek. A természetes archívumokban található geokémiai maradványok, például cseppkövek és jégmagok segítenek jobban megérteni ezeket a kapcsolatokat. E tanulmányok következtetései értékes perspektívákat kínálnak a jövőbeli éghajlati fejleményekhez, és mélyen megértik a múlt éghajlati folyamatait.