A nyelv ereje: A jiddis megértése a holokauszt árnyékában

A nyelv ereje: A jiddis megértése a holokauszt árnyékában

2025. március 27-én Hannah Pollin-Galay, a Tel Avivi Egyetem docense tart előadást "A szavak mikrotörténete. A holokauszt-jiddis mint ablak a rabéletre" címmel a bécsi Wiesenthal Holokausztkutatási Intézetben (VWI). Az előadás 18:30-kor kezdődik. és a holokauszt által a jiddis nyelvben előidézett mélyreható változásokat tárgyalja. Az esemény angol nyelven zajlik, a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött az anmelde@vwi.ac.at címen. További információk a OTS megtalálni.

Az előadás különösen a „kurbn-jiddis” fejlődésével foglalkozik, amely egy egyedülálló szókincs, amelyet a zsidó túlélők alkottak meg a második világháború alatt és után. A holokauszt előtt a jiddis nyelv nem tudta megfelelően leírni a fogság, a halál és az elembertelenedés traumatikus élményeit. A háború oda vezetett, hogy a foglyok számos új jiddis szót és kifejezést fejlesztettek ki vagy adaptáltak, hogy tapasztalataikat nyelvileg feldolgozhassák.

A nyelvi újítás

Előadásában Pollin-Gay két kulcsfogalmat mutat be, amelyek ebben az új szociolektusban megjelentek. Ezek a kifejezések a holokauszt idején a lopások és a német-jiddis találkozások témáira vonatkoznak. Olyan szerzők és értelmiségiek, mint Nachman Blumenthal, Yisrael Kaplan és Chava Rosenfarb járultak hozzá ezen új nyelvi elemek dokumentálásához. Traumatikus élményeiket úgy dolgozták fel, hogy olyan nyelvet alkottak, amely figyelembe vette az előttük álló morális és egzisztenciális dilemmákat.

Például olyan új kifejezéseket említenek, mint a „shabrivin” (kifosztás) és a „kuzinka” (kizsákmányoló szexuális gyakorlat), amelyek élénken tükrözik a túlélés kihívásait és konfliktusait. A „holokauszt jiddis” költői és irodalmi jelentősége olyan írók műveiben ölt kifejezést, mint Rosenfarb és Ka-Tzetnik. Szövegeikben ezek a szerzők olyan témákkal foglalkoznak, mint a korrupció, az identitás és a reziliencia, amelyek szintén nagyon relevánsak a zsidó történelemről és identitásról szóló mai vitákban.

Kiterjesztett kontextus

Az előadás a nyelvi szempontok mellett történelmi kontextusban is látható. Az Eichmann-per például megváltoztatta a német nyelv társadalmi megítélését Izraelben, és különleges akusztikai jelenlétet teremtett. Azok, akik felszólaltak és tanúskodtak ebben a perben, kevésbé kezelték a németet „náci nyelvként”, hanem inkább sajátos történelmi valóságuk részeként. Ezek a fejlemények hozzájárulnak a német nyelv és a holokauszt utáni kulturális jelentőség aktuálisabb perspektíváinak kialakításához.

Hannah Pollin-Gay kutatásaiban és publikációiban, különösen Occupied Words: What the Holocaust Did to Yiddish című könyvében elmélyült a holokauszt alatti nyelvi változások témájában. Ez a mű megkapta a 2024-es Országos Zsidó Könyvdíjat a Holokauszt-tanulmányok kategóriában. Pollin-Galay összefoglalja a jiddis nyelv fontosságát és átalakulását a holokauszt történetének kezelésében.

Ezeknek a nyelvi újításoknak a feltárása új perspektívát nyit a zsidó történelem és az ehhez kapcsolódó identitáskérdés felé. Az előadás tehát a nyelv, a trauma és a történelem mélyreható vizsgálatát ígéri.