Karácsonyi csoda: 17 fok Betlehemben – Pillantás az ókor klímájába!

Karácsonyi csoda: 17 fok Betlehemben – Pillantás az ókor klímájába!

Az ókorban a Római Birodalom a „klímaoptimumnak” nevezett időszakot élte át, ie 200 között. Kr.e. 150 és i.sz. 150. Ebben az időszakban a Földközi-tenger lakossága enyhe időjárást és optimális mezőgazdasági feltételeket élvezett. Ez jelentősen hozzájárult a gazdasági fellendüléshez és a népesség gyors növekedéséhez egy olyan korszakban, amelyben Jézus Krisztus is élt ma.at jelentették. Ezzel szemben az elmúlt 2000 év hőmérsékleti alakulása nem mutatja egységes globális meleg időszak jeleit, de lokálisan Európában és a Földközi-tengeren rendkívül kedvezőek voltak az éghajlati viszonyok.

Éghajlati hatások és következményeik

Az éghajlati optimum után a régió drámai változáson ment keresztül, amely a késő ókorhoz vezetett. Ezt az időszakot az éghajlati instabilitás jellemezte, ami a kis jégkorszakhoz vezetett, melynek során az átlaghőmérséklet csökkent. Kyle Harper történész hangsúlyozza, hogy a római történelem éghajlati ingadozásai szorosan összefüggenek a politikai és társadalmi változásokkal. Így a Római Birodalomban az életet elősegítő éghajlati viszonyok a virágzás időszakához vezettek, míg az ezt követő hűvös időszakok a népvándorlással és a birodalom hanyatlásával korrelálnak, amint az a Wikipédia szövegek nyilvánvalóvá válik.

Jelenleg a klímaváltozás szembetűnő példáját látjuk, amit a 2024. karácsonyi betlehemi rekordhőmérséklet is megerősít, amely 16 fokosnak számít nagyon enyhe, míg karácsony napjára még tavaszias 17 fokot jósolnak. Ezek az éghajlati viszonyok éles ellentétben állnak az éghajlati optimum történelmi szintjeivel, és jól mutatják, hogy a Föld milyen drasztikus változásokon megy keresztül az emberi hatás miatt.