A Bécsi Önkormányzati Tanács megvitatja az integrációt, a sajtó és a finanszírozás szabadságát

A Bécsi Önkormányzati Tanács megvitatja az integrációt, a sajtó és a finanszírozás szabadságát

2025. március 26 -án a Bécsi Önkormányzati Tanács tagjai különféle fontos témákkal foglalkoztak, amelyek mind a helyi politikát, mind a nemzetközi kapcsolatokat befolyásolják. A GR Maximilian Krauss (FPö) aggodalmát fejezte ki a 456 000 euró finanszírozási összege miatt a Bruno Kreisky Nemzetközi Párbeszéd Egyesületének fórumán, különösen azokban az időkben, amikor a városnak meg kell mentenie. Krauss emellett könyörgött az igazgatóság és az Egyesület programjának nem pártos tervezésére.

Grin Katharina Weninger (Spö) támogatta a finanszírozási összeget, és hangsúlyozta a sajtó és a társadalmi csere szabadságának fontosságát. Bírálta az FPEN alkalmazását, amelynek célja az EU digitális törvényének megakadályozása, amelynek állítólag a gyűlölet és a populizmus elleni küzdelem. Az önkormányzati tanács más szavazatai szintén az ellenzéki kérelem ellen álltak, amelyet végül elutasítottak.

integrációs politika és menedékjogok

GR Stefan Berger (FPö) az integrációs klubok támogatása ellen szólalt meg, és gyorsabb menedékjogi eljárásokat követelt. Hangsúlyozta, hogy az integráció a bevándorlók adóssága volt, és fokozott rendõrségi jelenlétre szólított fel Bécsben. Grin mag. Berivan Aslan (Greens) viszont támogatta az integrációs klubokat és a demokratikus orientációt támogatta, miközben bírálta a Törökországban a jogállamiságot, és a polgármester egyértelmű hozzáállását követelte a törökországi fiatalok instrumentációjára.

Grin Mag. Dolores Bakos (NEOS) hangsúlyozta az integrációs finanszírozás fontosságát, és segítséget nyújtott az önmagában. Elítélte a demokratikus eszközök elleni támadásokat, és támogatta a Törökországban az ellenzéki letartóztatás elleni tiltakozásokat. Annak ellenére, hogy több mint hárommillió szíriai él Törökországban, ezek a megbeszélések az EU és a Törökország közötti menekültügyi megállapodásban zajlottak, ami a szabálytalan migráció csökkentéséhez vezetett. A törökországi szíriaiak több mint 89% -a nem akar visszatérni, míg a törökök 89% -a ezt akarja, ami szemlélteti a feszült társadalmi körülményeket.

Ellentétes nézetek és társadalmi feszültségek

Az önkormányzati tanács vitái szintén tükrözik a megosztott közvéleményt. A jelenlegi felmérések azt mutatják, hogy a törökök 71% -a a menekülteket biztonsági kockázatoknak, 80% -uk pedig a szíriai menekülteket külföldinek tekinti. Ezek a nézetek megfigyelhetők a gazdasági válság és a növekvő társadalmi feszültségek közepén. Míg a törökországi menekültek EU -létesítménye javította sok szíriai menekült helyzetét, a politikai és társadalmi integráció továbbra is problematikus, mivel sok menekült az informális ágazatban dolgozik, és bizonytalan körülmények között él.

Aggasztó valóságban az EU-Törökország migrációs helyzete azt mutatja, hogy a szíriai menekültek visszatérése a turbulens hazában, és folyamatos nyomást gyakorol a Törökországba és Európába egyaránt a társadalomba való integrációra. Ezek a témák továbbra is a köz- és a politikai diskurzus középpontjában állnak.

A menekültpolitika változó dinamikája nemcsak az európai vitát rögzíti, hanem a bécsi társadalmi és kulturális vitákban is jelen vannak.