Trump és a nagy üzlet Ukrajnával és ásványaival

Trump és a nagy üzlet Ukrajnával és ásványaival

Az Egyesült Államok és Ukrajna ezen dolgozik Szerződés az ásványkincsekről, amelynek célja, hogy Washington hozzáférést biztosítson Kijev kiaknázatlan ásványkincséhez. Cserébe Ukrajna beruházásokat és konkrét biztonsági garanciákat remél.

A megállapodás részletei

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a megállapodás "nagy siker" lehet, de nagyban függ a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásoktól. A CNN birtokába került megállapodás tervezete kevés részletet tartalmaz. Míg Trump kedden azt mondta, hogy a két fél lényegében megtárgyalta "megállapodásunkat a ritkaföldfémekről és más kérdésekről", Zelenszkij óvatosabb volt. Az ügyletet csak „keretnek” minősítette, és hangsúlyozta, hogy néhány kulcsfontosságú kérdés továbbra is nyitva maradt.

Az üzlet tartalma

A tervezet egy „Újjáépítési Beruházási Alap” létrehozását szorgalmazza, amelyet az Egyesült Államok és Ukrajna kormánya közösen kezel. Denys Shmyhal ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy Kijev a jövőbeni természeti erőforrásokkal kapcsolatos projektekből származó bevétel felét az alapba pumpálja, a pénzt pedig további fejlesztésekre fordítja. Shmyhal hangsúlyozta, hogy a megállapodás kizárja az Ukrajna természeti erőforrásaihoz kapcsolódó meglévő „tartalékokat, létesítményeket, engedélyeket és jogdíjakat”. „Minden a jövőbeli licencekről, fejlesztésekről és infrastruktúráról szól” – mondta.

Mit akar Trump a megállapodástól?

Trump a hétvégén azt mondta, hogy "megpróbálja visszaszerezni a pénzt", utalva az előző kormányzat alatt Ukrajnának nyújtott támogatásra. Az USA kezdetben 500 milliárd dollárnyi részesedést követelt Ukrajnában a ritkaföldfémekből és más ásványokból a Kijev által már nyújtott támogatás fejében. Zelenszkij azonban elutasította ezt, mert attól tartott, hogy árthat nemzetének. Trump ekkor „diktátornak” nevezte Zelenszkijt.

Arra a kérdésre, hogy mit kapna Ukrajna az ásványokkal kapcsolatos megállapodás értelmében, Trump azt mondta: "350 milliárd dollár és rengeteg felszerelés, katonai felszerelés, valamint a harc folytatásának joga". A Kieli Világgazdasági Intézet szerint Washington összesen mintegy 124 milliárd dolláros támogatást ígért Ukrajnának. Trump azt javasolta, hogy a biztonsági garanciák nem képezték a megállapodás részét, és hozzátette: "Többnyire megtárgyaltuk a ritkaföldfémekről és sok más dologról szóló megállapodásunkat." A jelenlegi megállapodástervezet nem tartalmaz konkrét számokat vagy részleteket az alap amerikai részesedéséről.

Zelenszkij azonban hangsúlyozta, hogy országa nem fogadja el a korábban Washingtontól kapott pénz visszafizetését az ügylet részeként. "Ebben az ügyletben még 10 cent adósságtörlesztést sem fogadok el. Ellenkező esetben ez precedens lenne" - mondta egy kijevi sajtótájékoztatón.

Mit akar Ukrajna a megállapodástól?

Ukrajna ásványkincseire régóta figyelnek a szövetségesek, és Kijev beépítette ezeket támogatási kérelmeibe. Zelenszkij egyértelművé tette, hogy biztonsági garanciákat szeretne az üzlet részeként. Egyes lelőhelyek már az Oroszország által megszállt területeken vannak, és Zelenszkij úgy érvelt, hogy a Nyugat egyik fő célja Ukrajna támogatása Moszkva elleni harcában, nehogy további stratégiailag fontos erőforrások kerüljenek a Kreml kezébe.

"Ukrajna kritikus erőforrás-tartalékai, valamint globálisan fontos energiaszektora és élelmiszertermelési potenciálja az Orosz Föderáció fő céljai közé tartoznak a háborúban. És ez a mi lehetőségünk a növekedésre" - mondta Zelenszkij októberben, amikor bemutatta "győzelmi tervét". Nataliya Katser-Buchkovska, az Ukrán Fenntartható Befektetési Alap társalapítója szerint az üzlet nem működhet biztonsági garanciák nélkül. „Ahhoz, hogy az Egyesült Államok hozzáférhessen ezekhez a lelőhelyekhez, Ukrajnának vissza kell szereznie az irányítást ezeken a területeken, aknamentesítést kell végeznie a területen, és újjá kell építenie az infrastruktúrát” – hangsúlyozta.

Miért érdekli annyira Trumpot az Ukrajnával kötendő ásványianyag-alku?

Az olyan anyagok, mint a grafit, lítium, urán és a ritkaföldfémeknek nevezett 17 kémiai elem, kritikus fontosságúak a gazdasági növekedés és a nemzetbiztonság szempontjából. Az elektronika, a tiszta energiatechnológiák, köztük a szélturbinák, az energiahálózatok és az elektromos járművek, valamint egyes fegyverrendszerek gyártásához szükségesek. Az Egyesült Államok nagymértékben támaszkodik az importra, hogy beszerezze a számára szükséges ásványi anyagokat, amelyek közül sok a piacot régóta uraló Kínából származik.

A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) szerint Kína felelős a globális ritkaföldfém-feldolgozás közel 90%-áért. Emellett Kína a legnagyobb grafit- és titántermelő, valamint a lítium egyik fő feldolgozója. A szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy Kínára támaszkodni stratégiai anyagokért kockázatos. A Washington és Peking közötti jelenlegi kereskedelmi konfliktusok miatt az USA számára egyre fontosabb, hogy alternatív beszállítókat találjon. Az EU 2021-ben memorandumot írt alá Ukrajnával, amely meghatározza a jövőbeli befektetési lehetőségeket a bányászati ​​ágazatban. Hasonló dokumentumot készítettek tavaly a Biden-adminisztráció alatt.

Mekkorák Ukrajna forrásai?

Trump többször beszélt a megállapodásról a „ritkaföldfémek” kifejezésében, de valószínűleg általánosságban beszélt a kritikus ásványokról. Ukrajna nem rendelkezik globálisan jelentős ritkaföldfém-tartalékokkal, de a legnagyobb grafit-, lítium-, titán-, berillium- és uránkészletekkel rendelkezik, amelyeket az Egyesült Államok a kritikus ásványok közé sorol. Noha Ukrajna nagy tartalékokkal rendelkezik ezekből az ásványokból, keveset tettek az ágazat fejlesztése érdekében. Az Oroszország provokatív agressziója által az ukrán gazdaságra nehezedő óriási megterhelés miatt nem valószínű, hogy Kijev képes lesz e források fejlesztésére külföldi befektetések nélkül.

„A legtöbb projekt még csak a feltárás fázisában van, és nincsenek nagyméretű feldolgozó létesítmények” – mondta Katser-Buchkovska, aki 2014 és 2019 között az ukrán parlament tagja volt, és az energiabiztonsággal és -átalakítással foglalkozó parlamenti bizottságot vezette. "A ritka ásványok kitermelése rendkívül költséges lesz, évekig (és) milliárdos előzetes befektetést, infrastruktúra-fejlesztést és munkaerő-képzést igényel a termelés megkezdése előtt" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Ukrajna kitermelő ágazata fejletlen az infrastruktúra elöregedése, a háborús károk és a beruházások hiánya miatt.

Mit szól ehhez a kérdéshez Oroszország?

Trump visszatérése a Fehér Házba az Oroszországgal kapcsolatos politika megváltozásához vezetett. Amerikai és orosz tisztviselők a hónap elején találkoztak Szaúd-Arábiában, hogy megvitassák az ukrajnai háború befejezését Kijev vagy bármely európai szövetségese meghívása nélkül. Trump hétfőn kijelentette, hogy "komoly megbeszéléseket" folytat Oroszországgal a háború befejezéséről, és megpróbál "gazdaságfejlesztési megállapodásokat" kötni Moszkvával, figyelembe véve "masszív ritkaföldfém-készleteit". Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn közölte, hogy Moszkva kész együttműködni amerikai cégekkel, hogy ritkaföldfém-lelőhelyeket bányászhassanak Oroszországban és az oroszok által megszállt Ukrajna egyes részein.

"Oroszország az egyik vezető ország a ritkafém-lelőhelyek tekintetében. Egyébként készek vagyunk külföldi partnereket is új területekre vonzani - ott is vannak bizonyos tartalékok" - mondta Putyin az állami médiának adott interjújában.