Balkáni államok a fegyverkezési versenyben: Szerbia átlépte a piros vonalakat!

Balkáni államok a fegyverkezési versenyben: Szerbia átlépte a piros vonalakat!

Az események drámai fordulatában a balkáni térség áll a középpontban, Koszovó, Albánia és Horvátország katonai együttműködésének bővítésére törekednek. A közelmúltban aláírt megállapodás célja a védelmi ipar átjárhatóságának és együttműködésének erősítése. Ez a fejlemény felháborodást váltott ki Szerbiában: Aleksandar Vučić elnök „nyílt provokációnak” minősítette a megállapodást, és figyelmeztetett a térségben esetlegesen zajló fegyverkezési versenyre. A szerb külügyminisztérium veszélyes precedensként bírálta a megállapodást, és magyarázatot követelt arra vonatkozóan, hogy miért zárták ki a kollektív biztonságról szóló fontos megbeszélésekből, mint pl. Krone.at jelentették.

E katonai feszültségek árnyékában a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok javítására irányuló, az EU által támogatott erőfeszítések állnak. Josep Borrell uniós külpolitikai főképviselő szerint mindkét ország kormányfője megegyezett a már megtárgyalt megállapodás végrehajtásában. Ennek célja, hogy Szerbia elismerhesse Koszovó államiságát anélkül, hogy azt a nemzetközi jog szerint legitimálná. Egy bonyolult eszmecsere során Szerbia elfogadhatja Koszovó útleveleinek és egyéb iratainak elismerését, cserébe azért, hogy Koszovó biztosítsa a szerb kisebbség jogait határain belül. Ezt az információt a Tagesschau.de feltéve.

Reakciók és kihívások

Szerbiában megosztottak a reakciók a Koszovó, Albánia és Horvátország közötti katonai együttműködésre. Ivan Anušić horvát védelmi miniszter jelezte, hogy Horvátországnak nincs szüksége Belgrád hozzájárulására a megállapodás elfogadásához. Andrej Plenković miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az együttműködést nem kell sem Szerbiának, sem a NATO-nak jóváhagynia, rámutatva a térség változó politikai helyzetére. Ugyanakkor folyamatos nyomás nehezedik Vučićra és koszovói kollégájára, Albin Kurtira, hogy az újonnan tervezett megállapodás révén normalizálják a kapcsolatokat. Mindketten azonban belső nyomással szembesülnek: a szerb nacionalisták kemény vonalat követelnek Koszovóval szemben, miközben Koszovóban attól tartanak, hogy az engedmények veszélyeztethetik az állam integritását.