Fordulópont a tengervédelemben: Marokkó és Sierra Leone ratifikálja a megállapodást!

Fordulópont a tengervédelemben: Marokkó és Sierra Leone ratifikálja a megállapodást!

Jelentős előrelépés várható a globális tengerek megőrzésében, mivel a nyílt tengeri védelmi megállapodás (BBNJ) 2026. január 17-én hatályba lép. Ezt a megállapodást, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete történelmi vívmánynak és a nyílt tengeri élővilág védelmét szolgáló első jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköznek tekint, Marokkó és Sierra Leone nemrégiben ratifikálta. Ez azt jelenti, hogy összesen több mint 60 állam írta alá a szerződést, amely két és fél éves intenzív tárgyalások után immár elegendő ratifikációval büszkélkedhet. – írja az Ökonews hogy a tengereket súlyosan fenyegeti a túlhalászás, a műanyaghulladék, a klímaválság és a nyersanyagok kitermelése.

A megállapodás a világ óceánjainak több mint kétharmadára vonatkozik, és fontos rendelkezéseket tartalmaz, amelyek kötelező érvényű szabályokat állapítanak meg a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára vonatkozóan. Ugyanakkor első ízben rendelkezik a kizárólagos gazdasági övezeten kívüli területek védelméről is. António Guterres ENSZ-főtitkár „történelmi sikernek” nevezte a ratifikációkat, amely a nemzetközi környezetvédelem terén való együttműködést hangsúlyozza. Ennek alapján a környezetvédelmi szervezetek konkrét intézkedések meghozatalát szorgalmazzák a túlhalászás elleni küzdelem érdekében.

Intézkedések és kihívások

A megállapodás végrehajtása kulcsfontosságú a halak, a korallzátonyok és a tengeri ökoszisztémák védelme szempontjából. Az új szabályozások különösen szigorú környezeti vizsgálatokat írnak elő, mielőtt beavatkoznának ezeken az érzékeny területeken. A halászországok kereskedelmi érdekei és a környezetvédelmi mozgalom követelései közötti kompromisszumok kihívást jelentenek. 2023 márciusában New Yorkban több mint 160 ország állapodott meg a megállapodás végrehajtásának terveiről, de a gazdasági érdekek és a környezetvédelem közötti feszültség továbbra is központi kérdés. Bár Németország már aláírta a szerződést, a ratifikáció még mindig függőben van, és új törvényre van szükség, hogy ezt a lépést lehetővé tegye. Tagesschau szállít további betekintést a politikai háttérbe.

Ezenkívül a tengeri genetikai erőforrások kérdése a tárgyalások összetett pontja. A 77-ek csoportja (G77) ezeket az erőforrásokat az emberiség közös örökségének tekinti, és igazságos elosztási mechanizmust szorgalmaz. A szabályok átfogó újrafogalmazásával szembeni ellenállást azonban a status quo-hoz ragaszkodó államok táplálhatják. Azok az országok, amelyeknek ezzel a kérdéssel foglalkozniuk kell, Oroszország is, amely elutasította a megállapodás egyes részeit. A RIFS Potsdam leírja, mennyire lehet kritikus a megállapodás gyakorlati megvalósítása a jelenlegi geopolitikai és gazdasági viszonyok között.