Az AfD betiltására szólít fel: Németországban népszerűbb, mint valaha

Az AfD betiltására szólít fel: Németországban népszerűbb, mint valaha

A jobboldali szélsőséges Alternatíva Németországnak (AfD) Németország legnagyobb ellenzéki csoportjává vált, sőt több közvélemény-kutatásban is megelőzte Friedrich Merz jelenlegi kancellárpártját, a CDU-t. Ez a februári szövetségi választás utáni hetekben történt.

Az AfD betiltására szólít fel

Ugyanakkor megszaporodnak az AfD általános betiltását követelő hangok, legutóbb egy másik fontos politikai párt részéről. Májusban az ország biztonsági ügynöksége, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV), az AfD hivatalosan a demokráciát fenyegető szélsőséges szervezetnek minősül. Egy 1100 oldalas jelentésben a BfV kijelentette, hogy a párt rasszista, muzulmánellenes és lekicsinylő „teljes németországi népcsoportokkal”.

Felügyelet és jogalap

Az intézkedés lehetővé teszi a BfV számára, hogy jobban felügyelje a csoportot, és új erőfeszítéseket tett a betiltásra, annak ellenére, hogy az AfD a szavazatok 20,8%-át szerezte meg a februári országos választásokon – ez a legjobb teljesítmény egy szélsőjobboldali párt részéről Németországban a második világháború óta.

Az AfD-nek is vannak hangosai Támogatás a Trump-kormányzattól élvezte, különösen a Tesla milliárdos, Elon Musk, aki felszólította a németeket, hogy szavazzanak a pártra a választások előtt. Nemrég JD Vance amerikai alelnök és Marco Rubio külügyminiszter is bírálta Németország azon döntését, hogy az AfD-t szélsőségesnek minősítette.

A betiltás hosszú útja

Az AfD betiltásához vezető jogi út azonban hosszú és jórészt példa nélküli. A náci uralom megismétlődésének elkerülése érdekében Németország politikai rendszere a harcos demokrácián alapul, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy megvédje magát demokratikus elveit és alkotmányos rendjét fenyegető belső fenyegetésekkel szemben. Ez magában foglalhatja a politikai pártokkal szembeni betiltási politikát is.

A tilalom kiszabásához két feltételnek kell teljesülnie a Szövetségi Alkotmánybíróságnak: Először is bizonyítani kell, hogy az érintett párt a szabad, demokratikus alaprend ellen dolgozik, ami „aktív agresszív hozzáállást” igényel. Másodszor, a pártnak elegendő támogatást kell élveznie ahhoz, hogy valós veszélyt jelentsen a demokráciára – ezt a 2017-ben bevezetett kritériumot „potenciális” néven ismerték.

Kihívások tiltással

Azok a pártok, amelyek megfelelnek az első kritériumnak, de a másodiknak nem, kizárhatók az állami kampányfinanszírozásból, de továbbra is folytathatnak más tevékenységet. Till Holterhus, a Lüneburgi Leuphana Egyetem alkotmányjogász professzora kifejtette: "Németországban elterjedt félreértés, hogy az AfD-t nem lehet betiltani, mert túl nagy. Ennek az ellenkezője a helyzet: mérete azt mutatja, hogy megfelel a "potenciál" kritériumának."

A párt kitiltásának megindításához hivatalos kérelmet kell benyújtani a Szövetségi Alkotmánybírósághoz. Ezt csak a szövetségi kormány, a Bundestag vagy a Bundesrat teheti meg. A bíróság ezután dönt arról, hogy indít-e eljárást, vagy elutasítja a kérelmet, mint megalapozatlant.

Az AfD tilalmának következményei

Ha tilalom van, a pártot feloszlatják, és eltiltják minden politikai tevékenységtől. Ezenkívül megtiltják számára, hogy helyettesítő szervezeteket hozzon létre. A nyilatkozattételhez a bírók legalább kétharmadának bele kell egyeznie. Gyakorlatilag ez azt jelentené, hogy az AfD jelenlegi képviselői automatikusan elveszítenék mandátumukat regionális, szövetségi és európai szinten.

Az AfD-nek jelenleg a Bundestagban betöltött 152 helyéből 42 közvetlen mandátum. Ennek a 42 választókerületnek újra szavaznia kellene más pártok új jelöltjeinek meghatározásához. A többi 110 AfD mandátum, amelyeket pártrendszeren keresztül osztanak ki, a következő választásig üresen maradt. Az AfD európai parlamenti képviselői is betöltetlenek maradtak.

A Szövetségi Alkotmánybíróság alapítása óta két esetben tiltotta be a pártokat: az NSDAP utódját, a Szocialista Birodalom Pártját (SRP) 1952-ben, majd négy évvel később a Németországi Kommunista Pártot (KPD) betiltották.

A radikalizálódástól való félelem

Az AfD növekvő befolyása széleskörű aggodalmat keltett, különösen akkor, amikor nyilvánosságra került, hogy az AfD vezető tagjai a migránsok tömeges deportálásáról tárgyaltak.

Ennek ellenére a német törvényhozók továbbra is megosztottak az AfD elleni küzdelem legjobb módját illetően. Egyesek attól tartanak, hogy a tilalom visszaüthet, és növelheti a jobboldali mozgalom támogatottságát. Lars Klingbeil, az SPD társelnöke egyértelművé tette, hogy meg kell kezdeni a betiltására irányuló erőfeszítéseket. A németországi koalíciós kormányt vezető CDU azonban tétovázik.

Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az SPD pártkonferenciáján hozott döntések még nem jelentenek számára mandátumot. Merz maga is szkeptikus volt a betiltással kapcsolatban, ami az AfD-t jelenti: támogatottságuk tovább növekedhet egy betiltással, növelve a „mártíromság” valószínűségét.

Bár a jogi eljárások hónapokig vagy évekig elhúzódhatnak, tovább erősíthetik az AfD platformját, és összehegeszthetik az európai populisták ernyőigényét.