Válságcsúcs: megtakarítás vagyonadó nélkül! Jövőbeli terhek fenyegetik!

Válságcsúcs: megtakarítás vagyonadó nélkül! Jövőbeli terhek fenyegetik!

2025. április 2-án a fekete-piros-rózsaszín kormány válságcsúcsot hívott össze, hogy megvitassák a 6,4 milliárd euró megtakarításának módjait. A megbeszélésekre meghívást kaptak az önkormányzatok és a kormányzói konferencia képviselői. Az első szövetségi államok és az önkormányzatok szövetsége azonban már most is érdektelenséget mutat e tárgyalások iránt. Az SPÖ pénzügyminisztere, Marterbauer egy interjúban hangsúlyozta, hogy az FPÖ kezdeményezése keretében nem léphető túl a tervezett megtakarítási volumen. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ausztria gazdaságilag és társadalmilag az egyik legerősebb ország a világon, és sürgős intézkedésekre van szükség a költségvetési stabilitás érdekében, különösen a növekvő hiány miatt.

Ebben az összefüggésben az FPÖ üzleti szóvivője, Dr. Barbara Kolm bírálta a folyamatban lévő pénzügyi megbeszéléseket. Figyelmeztet a lakosságot sújtó esetleges újabb terhekre, különösen a vagyonadóra. Kolm ugyanakkor bírálja a magas adóterheket és az ország gazdasági tartalmat veszélyeztető szabályozást. Szerinte a hiányt az állami kiadások csökkentésével kellene csökkenteni, új adók bevezetése nélkül. Ausztriában 2024-ben már 100 milliárd euró körüli adóbevétel lesz, ami rekordszám, de az államnak még le kell vonnia a tanulságokat a jelenlegi pénzügyi helyzetből.

Pénzügyi kihívások és kiadások

Ausztria tágabb európai kontextusban áll, amelyre Németország 2024-ben 118,8 milliárd eurós államháztartási hiánnyal mutathat rá. Ez a hiány 15 milliárd eurós növekedést jelent az előző évhez képest, és nagyobb volt a vártnál, mivel eredetileg mindössze 113 milliárd eurós hiányt prognosztizáltak. Ennek ellenére Németországban is érkeztek jó hírek: az állam összbevétele először haladta meg a kétbillió eurós határt, és 4,8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Különösen az adóbevételek nőttek 3,5 százalékkal.

A 2131,6 milliárd eurós állami kiadás részeként a kamatkiadások 24,2 százalékkal nőttek. A pénzbeli szociális juttatások 7,0 százalékkal nőttek a nyugdíj, gondozás és szociális segélyek kiadásainak növekedése miatt. A magas kiadások további terhelést jelenthetnek a gazdasági környezetre, amit az elemzők aggasztónak találnak. E kihívások ellenére Németország betartja az EU adósságszabályát, amely a bruttó hazai termék legfeljebb 3,0 százalékának megfelelő költségvetési hiányt tesz lehetővé.

A gazdasági stabilitás a középpontban

Az állami költségvetések stabilitásának biztosítása érdekében elengedhetetlen a pénzügyi struktúrák mélyreható ismerete. A negyedéves készpénzstatisztika átfogó betekintést nyújt a bevételekre, a kiadásokra és a finanszírozási igények fedezésére felvett források felhasználására vonatkozóan. Ezek az eredmények kulcsfontosságúak az Európai Gazdasági és Monetáris Unióban az állami költségvetés-tervezés szempontjából, mivel ezek képezik a jövőbeli politikai döntések strukturális alapját.

Összefoglalva: egyértelmű, hogy mind Ausztria, mind Németország jelentős pénzügyi kihívásokkal néz szembe, amelyek megfelelő és fenntartható megoldásokat igényelnek. A költségvetési megszorításokról és az új adók elkerüléséről szóló megbeszélések minden eddiginél fontosabbak annak érdekében, hogy a gazdasági stabilitás ne kerüljön veszélybe. Míg Ausztria kormánya a párbeszéd intenzívebbé tételére törekszik, az még várat magára, hogy a további fejlemények milyen hatással lesznek az államháztartási politikára a következő hónapokban.

Az ausztriai pénzügyi tárgyalások körüli fejlemények nemcsak a nemzetgazdaság szempontjából fontosak, hanem az egész európai pénzügyi környezetre is kihatnak. Az [OTS] jelentése szerint... míg [Tagesschau] megjegyzi... és a [Destatis] értékes adatokat szolgáltat a pénzügyi feltételekről.