Klíma katasztrófa 2024: Európa harcol a rekordhő és az áradások ellen!

A 2024 -es időjárási év nemcsak rekord év volt a hőmérséklet, hanem a csapadék szempontjából is. A Copernicus jelentése szerint az európai átlaghőmérséklet 2,92 fok volt az ipari szabvány felett, és a világszerte mért hőmérséklet 1,55 fok magasabb volt, mint az 1850–1900 közötti időszakban. Németországban, ahol 2024 volt a legmelegebb az időjárási nyilvántartások kezdete óta, ezt a fejleményt egyértelműen észrevették. A szélsőséges hő egyre inkább Közép-, Kelet- és Délkelet -Európában jelent meg.

Extrém időjárási helyzetek és következményeik

Európában feltűnő kelet-nyugati kontrasztot lehet megfigyelni: míg a kontinens keleti részén száraz, napos és rendkívül meleg körülmények között kellett küzdenie, Nyugat-Európa 1950 óta tartott nedves év egyikét szenvedett, olyan folyókkal, amelyek átlagosan több vizet vezettek. A Climate Status -jelentés számos szélsőséges időjárási eseményt dokumentált, amelyek 2024 -ben több mint 18 milliárd euró károsodást okoztak Európában. Erre példa az októberi valenciai pusztító áradások, amelyekben több mint 200 ember halt meg.

A szeptemberi Sturm Boris súlyos esőkhöz vezetett több országban, köztük Németországban és Lengyelországban. A Német Időjárási Szolgálat (DWD) szerint ez az időjárási körülmények a folyóhálózat 30 % -ához vezetett, amely meghaladja az árvízküszöböt. A WMO főtitkára, Celeste Saulo figyelmezteti, hogy minden kiegészítő fok növelheti az élet, a gazdaság és a környezet kockázatait, amikor a hőmérséklet emelkedik.

Klímaváltozás és annak társadalomra gyakorolt hatása

A hőnapok és a trópusi éjszakák növekedése szintén aggasztó: Délkelet -Európában a népesség június és szeptember között hat hőhullámot tapasztalt, amelyek közül a leghosszabb hőmérséklete 13 napig volt, megszakítás nélkül. Másrészt Németországban a 20 fok feletti hőmérsékletű trópusi éjszakák viszonylag ritkák. Az Európában az átlagos tenger felszíni hőmérséklete 0,7 fok volt a hosszú távú átlag felett, és akár 1,2 fok magasabb volt a Földközi -tengeren.

Az adatok azt mutatják, hogy az Alpok gleccserei és a sarkkörtől északra fekvő jég rekord ütemben olvad, ami aláhúzza a környezetben aggasztó fenntartható változásokat. Az európai villamosenergia -keverékben a megújuló energiák egyre növekvő aránya, amely most elérte a 45 % -ot, pozitív remény, hogy kezelje az éghajlatváltozást. Számos európai város, köztük Párizs, Milánó és Pozsony, azt mutatja, hogy az adaptációs intézkedésekre van szükség, és amelyeket végrehajtani kell.

Noha a kihívások óriási, az európai városok fele most tervezi a folyamatban lévő éghajlatváltozásokhoz való alkalmazkodást, szemben a hét évvel ezelőtti csak 26 százalékkal. Ennek ellenére továbbra is felmerül a kérdés, hogy ezek az intézkedések elegendőek -e az éghajlatváltozás által okozott változatos veszélyek ellen.