EU-csúcs Koppenhágában: Karner keményebb intézkedéseket sürget a migráció ellen!

EU-csúcs Koppenhágában: Karner keményebb intézkedéseket sürget a migráció ellen!

Az illegális migrációról szóló vita volt a központi téma a kedden Koppenhágában tartott informális migrációs csúcstalálkozón. Ezen a fontos találkozón részt vett többek között Gerhard Karner osztrák belügyminiszter és Magnus Brunner, az EU migrációs biztosa is. Karner sürgősen hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell az EU külső határaira nehezedő nyomást, és meg kell akadályozni az emberhalálokat a Földközi-tengeren. Menedékjogi eljárások és Európán kívüli visszatérési központok létrehozását kérte a külső határok helyzetének enyhítése érdekében. Karner másik napirendi pontja volt az úgynevezett "kapcsolati kritérium" eltörlése, amely csak olyan országokba teszi lehetővé a deportálást, amelyekkel a migránsok kapcsolatban állnak, ami szerinte bonyolítja a visszatérési folyamatot.

Karner arról számolt be, hogy számos uniós partnerország újragondolja magát, és határozottabb kitoloncolási intézkedésekre szólított fel. Kiemelte, hogy a közelmúltban Szíriába és Afganisztánba történt visszatérések nyomán széles körű konszenzus alakult ki az európai belügyminiszterek között abban, hogy a visszatéréseknek már nem csak egyedi esetekre kell vonatkozniuk. A legfrissebb adatok szerint 2025 januárja és júniusa között összesen 75 900 illegális határátlépés történt az EU külső határain, ami 20 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.

Migrációs statisztikák

Különösen figyelemre méltó a Nyugat-Balkánról és a keleti szárazföldi határról érkező határátlépések számottevő csökkenése, amely 53, illetve 50%-kal csökkent. Ezzel szemben a Nagy-Britanniába vezető útvonalakon (+23%), a Földközi-tenger nyugati részén (+19%) és a Földközi-tenger középső részén (+12%) nőtt a menekültek száma. Kaare Dybvad Bek dán belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a menedékkérelmeket nem feltétlenül az EU-n belül kell elbírálni ahhoz, hogy megzavarják a csempészek üzleti modelljét.

Emellett néhány uniós képviselő pozitív példaként említette az albániai és ruandai befogadóállomásokat, de külön európai modellt kell kidolgozni. Magnus Brunner hangsúlyozta, hogy ez csak harmadik országokkal folytatott tárgyalások útján lehetséges, és az ilyen központok létrehozásáról minden tagállam dönt. Ausztriában a vitát kritika érte, különösen az FPÖ részéről, amely nem megfelelőnek minősítette a meghozott intézkedéseket, és rámutatott az illegális migráció folyamatos problémáira.

Menekültügyi eljárás az EU-ban

A jelenlegi menekülthelyzet átfogó áttekintése azt mutatja, hogy az UNHCR szerint 2023-ban összesen 117,3 millió ember kényszerül majd lakóhelyüket elhagyni, ebből 67,1 millió belső menekült, 37,4 millió menekült pedig az ENSZ védelme alatt áll. A menekültek nagy része alacsony és közepes jövedelmű országokban talál menedéket, a menekültek 70%-a a szomszédos országokban marad. A menekülés okai sokfélék, beleértve a konfliktusokat, az erőszakot, az emberi jogok megsértését és az üldözést.

Az EU-ban 2023-ban benyújtott menedékkérelmek európai viszonylatban fontosak. A benyújtott adatok szerint a legtöbb első kérelmet szíriai, afganisztáni és török ​​állampolgárok nyújtották be. A venezuelaiak, kolumbiaiak és peruiak is a leggyakrabban jelentkezők közé tartoznak. Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország a legtöbb első kérelmet benyújtó ország, Németország vezet 329 035 kérelemmel. Az átlagos elismerési arány nagymértékben eltér az EU tagállamai között; Németországban ez az arány 52%, míg Spanyolország például csak 12%-ot ér el.

2023-ban Németország bocsátotta ki a legtöbb EU-kék kártyát, amely magasan képzett személyek munkavállalási és tartózkodási engedélyét adja, 69 000 kibocsátott kártyát. Összességében körülbelül 89 000 magasan képzett, nem uniós munkavállaló kapott EU kék kártyát, India a fő helyettesítő ország. Ezek a fejlemények új megvilágításba helyezik az Európai Unión belüli migráció összetett aspektusait és a tagállamok előtt álló kihívásokat.

A migrációval és a menekültekkel kapcsolatos jelenlegi helyzet átfogó és összehangolt megközelítést igényel az EU-tól. A koppenhágai események kiindulópontként szolgálhatnak a további előrelépéshez e fontos kérdések kezelésében.
További információ a címen érhető el korona, Eurostat és Destatis.