A kormány 230 közösségi média csatornájával ragyog: összpontosítson a költségekre és az átláthatóságra!
A forgalmi lámpák kormánya 230 közösségi média csatornát használ a politikai kommunikációhoz. A magas költségek és az adatvédelmi aggályok alakítják a vitát.

A kormány 230 közösségi média csatornájával ragyog: összpontosítson a költségekre és az átláthatóságra!
A szövetségi kormány jelentősen kibővítette jelenlétét a közösségi médiában. Jelenleg 230 aktív közösségi média csatornát üzemeltet, amely a legmagasabb jelenlét, amelyet valaha elértek ezen a területen. Ezt a kezdeményezést Michael Schnedlitz FPÖ főtitkár parlamenti kérelme indította el. Miközben a kormány közzétette néhány számadat az áramköri költségekről, a belső személyi költségekkel kapcsolatos információk nagyrészt titkosak, például Kötet jelentett.
Az online jelenlét költségei 2025 második negyedévében alig 240 000 eurót eredményeztek, kizárólag a fizetett tartalomért. A kormány nem adott információt, amikor feltették a személyi költségeket. Gerhard Karner (ÖVP) belügyminiszter és Peter Hanke közlekedési miniszter (Spö) különösen aktívak ezen platformok használatában, akik összesen 104 csatornát gondoznak. Karner a csatornáit különösen a biztonsági kommunikációhoz és a „biztonságos” projekt részeként használja, míg Hanke számos csatornát vett át elődjétől, Leonore Gewessler -től.
A csatornák és a kihívások eloszlása
A kormány közösségi média csatornáit olyan platformokon terjesztik, mint a Facebook, X (korábban Twitter), Instagram, YouTube és Tiktok. A Tiktok kormányzati ügynökségek általi használata azonban aggodalomra ad okot az adatvédelemmel kapcsolatban. Noha a közösségi hálózatok láthatósága növekszik, vannak kérdések az átláthatósággal kapcsolatban ezen tevékenységek költségeivel és felépítésével kapcsolatban. A Közlekedési Minisztérium költségtényezője a teljes kiadások felét képviseli 120 000 eurónál.
A közösségi média központi szerepet játszik a politikai kommunikációban. Ezek lehetővé teszik a politikai szereplők számára, hogy közvetlenül a polgárokkal lépjenek kapcsolatba: kölcsönhatásba lépnek, és ugyanakkor a releváns információforrásokat képviselik a választásokon, például Statista eltökélt. Több mint 5 milliárd ember használja a közösségi médiát világszerte, míg Észak -Európában a népesség csaknem 80 % -a gyakorolja ezeket a platformokat.
A választói viselkedés és a választási kampányok változásai
Németországban a választók elsősorban a választások előtt online tájékoztatják. A fiatalabb korcsoportok egyre inkább visszatérnek a digitális csatornákra, míg az idősebb generációk inkább a hagyományos médiát részesítik előnyben. A digitális dezinformáció azonban egyre növekvő probléma, mivel a németek csaknem háromnegyede kapcsolatba lépett azzal, amit a polgárok szavazási döntései befolyásolhatnak: belül. A Tikok, X és különösen a Facebook felhasználókat gyakran a politikai indíttatású dezinformáció érinti, csakúgy, mint a jelentésben bpb.de fel van tüntetve.
Összességében a közösségi média használata új lehetőségeket kínál a politikai szereplők számára, hogy olcsón szervezzék magukat és láthatók. Köszönet egy hibrid médiarendszernek, a polgároknak: Belső, Politikusok: Belső és Újságíró: kölcsönhatásba lépnek egymással. Ennek ellenére az intézmények olyan kihívásokkal szembesülnek, mint az adatvédelem, a HatePeech és a polarizáció, amelyek központi szerepet játszanak a modern politikai kommunikációban.