Notornotes a Parlamentben: Övp-Spö-Neos kormány megszakítja a határokat!
A jövőbeli Övp-Spö-Neos kormány 21 tagot fog magában foglalni, ami űrproblémához vezet a Parlamentben. A tárgyalások futnak.
Notornotes a Parlamentben: Övp-Spö-Neos kormány megszakítja a határokat!
Az Övp, Spö és Neos jövőbeli szövetségi kormánya térbeli kihívással néz szembe a Parlamentben. A kormányzati csapat tervezett növekedésével összesen 21 tagra - köztük egy szövetségi kancellár, 13 miniszter és hét államtitkár - a jelenlegi kormány bank, amely csak 18 helyet foglal magában, feszült. Ezt a helyzetet Nina Tomaselli már a zöldek vették fel egy ülésen, ahol megemlítette azt a szükségességet, hogy a tárgyalóknak meg kell felelniük a megmentési ígéretüknek. "Ez azt jelentené, hogy Schacher államtitkár miatt új parlamentünket kell újjáépíteniük"-mondta kritikusan, és a politikai döntéshozóktól megkövetelte a megoldásokat, ahogy Ausztria beszámolt.
A koalíciós tárgyalások azt mutatják, hogy belső konfliktusok merülnek fel a miniszteri álláshelyekkel kapcsolatban. Míg a Neos Párt alapítói, Matthias Strolz az Oktatási Minisztérium lehetséges jelöltjeként játszott, a Christoph Return most úgy tűnik, hogy a legvalószínűbb oktatási miniszter. Ugyanakkor a Spönek és a NEO -nak továbbra is el kell döntenie, ki fogja elfoglalni a pénzügyi és infrastruktúra minisztériumának pozícióit. Hangsúlyozzuk, hogy egy nagyobb kormány nem csak több forrást hoz, hanem kihívásokat is. Tekintettel a térbeli korlátokra, a Parlament optimista, és fontolóra veszi az olyan kiigazításokat, mint például a szűkebb karosszékek, hogy helyet biztosítsanak az összes kormánytag számára, ugyanakkor küzdenek a Minisztériumok Osztályáért, amint azt a Meinzirk.at oldalon lehet olvasni.
Az új kormány pontos összetételével kapcsolatos bizonytalanságok megmaradnak a tárgyalások folytatása közben. Ide tartoznak a kritikus álláspontok, amelyek kulcsfontosságúak a jövőbeli kormányzati munka szempontjából. E kérdések tisztázásáig a Parlament felkészül egy izgalmas, de kihívást jelentő politikai cserére, amelyben a koalíciós pártoknak nemcsak a belső különbségekre vonatkozó megoldásokat kell találniuk, hanem a szavazók elvárásainak teljesítéséhez a kabinet hatékonyságával és kompaktitásával kapcsolatban is.