Utolsó generáció: vádak klímaaktivisták ellen – tiltakozás a szemünk előtt!

Utolsó generáció: vádak klímaaktivisták ellen – tiltakozás a szemünk előtt!

2023 májusában a müncheni ügyészség nagyszabású razziát hajtott végre a vitatott „Utolsó Nemzedék” csoport ellen. Ezt az akciót a Bajor Szélsőség és Terrorizmus Elleni Központi Hivatal (ZET) és az Állami Bűnügyi Rendőrség koordinálta. Összesen 170 rendőr kutatta át 15 ingatlant hét szövetségi államban, ami jelentős kritikákhoz és vitákhoz vezetett a bíróságon.

A razzia eredményeként az Utolsó Nemzedék öt tagja ellen emeltek vádat bűnszervezetalapítás gyanújával. A München I. kerületi bíróság kezdetben nem közölt részleteket a konkrét vádakkal kapcsolatban, magát a vádat pedig a csoport megerősítette. Az ártatlanság vélelme a tárgyalásig érvényes.

Elnyomó intézkedések és a megközelítés kritikája

Az újságírói egyesületek problémásnak ítélték az ügyészség intézkedéseit, köztük a csoport egyik sajtókapcsolatának lehallgatását. A müncheni bíróságok azonban ezeket a cselekményeket nagyrészt jogszerűnek ítélték. A nyomozás idejére ideiglenesen lezárták a Last Generation honlapját, arra hivatkozva, hogy a csoportot bűnszervezetnek minősítették.

Robert Habeck klímavédelmi miniszter kommentálta a helyzetet, és „teljesen abszurdnak” minősítette a kutatási műveletet. Az Amnesty International szintén erősen bírálta a nyomozást, és a „békés tiltakozáshoz való jog elleni támadásról” beszélt. Az európai helyzetről szóló átfogó jelentésben a szervezet megállapítja, hogy sok kormány szisztematikusan korlátozza a békés gyülekezéshez való jogot. A tüntetőket gyakran kriminalizálják és megbélyegzik, ami a tüntetéshez való jog természetét veszélyezteti.

Vádak és lehetséges büntetések

Az Utolsó Nemzedék tagjai ellen felhozott fő vádak a korábban nagyrészt megszűnt útlezárások részeként fellépő izgatásra irányulnak. Carla Hinrichs, a csoport korábbi szóvivője és az egyik vádlott hangsúlyozta, hogy a bűncselekmények csekély jelentőségűek, és a csoport elsődleges célja a klímaválságra való figyelemfelhívás. Ha elítélik a vezetőket, öt évig terjedő, különösen súlyos esetekben tíz évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.

Hinrichs azzal támogatta álláspontját, hogy a békésen tiltakozó embereket el kell ítélni, mert rossz híreket hoztak, ami jól mutatja a klímaválság sürgősségét.

A helyzet bonyolultságát tetézi, hogy a brandenburgi csoport tagjai ellen már emeltek hasonló vádakat a különböző létesítmények elleni támadások miatt 2022 áprilisa és 2023 májusa között. Még nem tudni, sor kerül-e tárgyalásokra.

Összességében ez az esemény a tiltakozáshoz való jog és az állami elnyomás közötti növekvő feszültséget mutatja Németországban, ami számos kérdést vet fel a demokratikus szabadságjogok megőrzésével kapcsolatban. A helyzet az Amnesty International szemszögéből is aggasztó, mivel a szervezet a nézeteltérések visszaszorítására irányuló elnyomó intézkedések növekedését figyelte meg.

Az utolsó generációról folyó vita nemcsak a bűnözés környezetvédelemmel kapcsolatos definícióját veti fel, hanem rávilágít az állami intézmények szerepére is az állampolgári tiltakozások kezelésében. Annie Duchrow, az Amnesty International németországi főtitkára arra kéri, hogy ismerje el a békés tiltakozás fontosságát a jogokért és szabadságokért, és hogy kritikusan kövesse nyomon a jelenlegi fejleményeket.

További információkért olvassa el a részletes jelentéseket Cosmo, tz és Amnesty International.