Becsületgyilkosság Bécsben: A testvér a meggyőződés ellenére vissza akar térni Afganisztánba!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Hikmatullah S. „becsületgyilkossági” okokból megölte testvérét, Bakhtit. Az ügy kérdéseket vet fel az afganisztáni deportálásokkal kapcsolatban.

Hikmatullah S. tötete seine Schwester Bakhti aus "Ehrenmord"-Motiven. Der Fall wirft Fragen zu Abschiebungen nach Afghanistan auf.
Hikmatullah S. „becsületgyilkossági” okokból megölte testvérét, Bakhtit. Az ügy kérdéseket vet fel az afganisztáni deportálásokkal kapcsolatban.

Becsületgyilkosság Bécsben: A testvér a meggyőződés ellenére vissza akar térni Afganisztánba!

2017 szeptemberében kegyetlen bűncselekmény sokkolta Ausztriát: Hikmatullah S. 28 késszúrással megölte testvérét, Bakhtit Bécs-Favoritenben. A kegyetlen cselekedet oka Bahti nyugati élet utáni vágya volt, amit családja szigorú környezetében nem fogadtak el. A bûncselekmény magyarázatában az elkövetõ azt mondta: „A kultúránk miatt öltem meg Bakhtit”. Ez a mélyen gyökerező kulturális normákra utal, amelyek a testvérek életét alakították. Bakhti akkoriban 17 és 18 év közötti volt, és már többször megpróbált szembeszállni családja szigorú szabályaival azzal, hogy feljelentette apját és testvérét a rendőrségen, és krízisintézetekben keresett védelmet.

A cselekmény országos horrort váltott ki Ausztriában, különösen azért, mert a fejkendő viselésére kényszerült, és barátnőivel nem rendelkező Bakhtit 2017. szeptember 18-án reggel üldözték az utcán és brutálisan meggyilkolták. Hikmatullah S.-t 2018-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, azóta a Krems-Ste börtönben van. A jelentések szerint a rács mögött empátia hiányát és rövid indulatát mutatja rabtársaival szemben. Egykori börtönkollégái még „maffia capo”-ként írják le, a bűncselekményt pedig „balesetnek” nevezi. Jelenleg azt tervezik, hogy Afganisztánba deportálják, ami jogi és etikai kérdéseket vet fel.

Veszélyes visszatérés a nőgyűlölő valósághoz

Megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy Hikmatullah visszatérése hazájába, ahol a becsületgyilkosságokat gyakran könnyelműen nézik, rendkívül veszélyes lehet rá és az ottani társadalomra nézve. Amióta a tálibok 2021 augusztusában visszatértek a hatalomba, a nők helyzete Afganisztánban drámaian romlott. A BAMF 2024 szeptemberi országjelentése szerint a nők jogait erősen korlátozzák. A nőknek kevés hozzáférésük van az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz vagy a jogi védelemhez. A tömeges erőszak, a társadalmi elszigeteltség és a szigorú öltözködési szabályok sok afgán nő életét elviselhetetlenné teszik.

Példa erre az elnyomásra a 2024. július 31-én elfogadott „erénytörvény”. Ez a rendelet megköveteli a nőktől, hogy teljes fátylat viseljenek, és megtiltja számukra, hogy nyilvánosan beszéljenek, vagy kapcsolatba kerüljenek nem rokon férfiakkal. Ráadásul 2022 áprilisa óta a nők csak mahram, azaz férfi rokon kíséretében hagyhatják el a házat, ami súlyosan korlátozza a mozgás szabadságát. A tálibok szabálykönyve, amely szerint a női hang intim, nem enged eltérést: tilos az éneklés vagy a hangos olvasás is.

Az irányítás kiterjesztése

A tálibok igája alatt a nők nemcsak az oktatáshoz való hozzáférésüket veszítették el, hanem a legtöbb szakmában való munkavégzés lehetőségét is. Az elmúlt években kiszorították őket a politikából, a közigazgatásból és a civil szervezetekből. A szülésznők képzéshez való hozzáférése 2024 decemberében megszűnt, tovább rontva a nők egészségügyi ellátásának amúgy is feszült helyzetét. Egyre több nő támaszkodik orvosi rendelvény nélküli gyógyszeres kezelésre, ami egészségügyi kockázatot jelent.

Az UNIDENT, az emberi jogi felügyelet aggodalmát fejezi ki a tálib törvények megsértése miatt kiszabott erőszakos büntetések miatt. Különösen veszélyeztetettek azok a nők, akik nem tartják be a szigorú előírásokat, vagy védekeznek az elnyomó kontroll ellen. A félelem ilyen légköre növeli az erőszakkal és a diszkriminációval szembeni kiszolgáltatottságot.

Hikmatullah S. Afganisztánba való közelgő kitoloncolása további fényt vet a kulturális normák és a nők jogainak jelenlegi helyzete közötti összetett összefüggésre. Míg Hikmatullah kulturális aktusként igazolja tettét, az afganisztáni nők valóságát továbbra is a szisztematikus elnyomás és a tehetetlenség érzése jellemzi.

Tekintettel a perspektívákra és a jogi keretre, döntő fontosságú, hogy ne tévesszük szem elől az ilyen esetek emberi és kulturális dimenzióit.