A CERN MEGA részecskegyorsítókat tervez: A részecskefizika jövője a fókuszban!

A CERN MEGA részecskegyorsítókat tervez: A részecskefizika jövője a fókuszban!

Genf, Schweiz - A CERN, az Európai Laboratóriumi Kutatási Laboratóriumi Kutatás a pártfizikában optimista egy új Mega -részecskegyorsító tervezésére. Fabiola Gianotti főigazgató hangsúlyozza a tudományba történő beruházások kritikus fontosságát, különösen a geopolitikai konfliktusok idején. Tekintettel a jelenlegi kihívásokra, látja, hogy a jövőben folytatni kell a tudományos előrehaladást, hogy új ismereteket szerezzen az anyagról. A CERN jelenlegi jelentése egy olyan megvalósíthatósági tanulmányt tartalmaz, amelynek több mint 1200 oldala van, amely szilárd forgatókönyvet mutat be a tervezett jövőbeli kör alakú ütközőkhöz (FCC). A független testületeknek is ellenőrizniük kell ezt a jelentést, mielőtt a rendszer 2028 -ban történő felépítésére vonatkozó végleges döntés meghozatala előtt áll. Az FCC, amelynek célja a nagy Hadron -ütköző (LHC) helyettesítése a 2040 -es években, több mint háromszor olyan nagy lesz, és egy alagútba kell felszerelni, amelynek Genf és Franciaország közötti átlagos mélységben 200 méter.

Az FCC-t proton proton ütközés-gyorsítóként tervezték, amelynek célja az LHC-hez képest egy korábban páratlan, hétszeres nagyobb ütközési energia elérése. A bővítés első szakaszában egy elektron-positron ütközési gyorsító is tervezhető, amely "Higgs gyárként" szolgálhat a Higgs bozon vizsgálata érdekében. Ezen ígéretes megközelítések ellenére vannak olyan kritikus hangok, amelyek jelzik a tervezett gyorsító nagy energiafogyasztását. A jelentések szerint ez a fogyasztás megfelelhet egy 700 000 lakosú városnak, és így magasabb, mint a genfi kanton teljes energiaigénye, 500 000 lakosa.

kockázatok és kihívások

A 90 kilométer -alagút felemelése szintén jelentős mennyiségű kőzetet eredményez, amelyet tárolni kell. Ezek a kihívások ellentétben állnak az alapvető kérdésekkel, amelyeket a részecskefizika megválaszol, például az anyag és az energia eloszlása az univerzumban. A Higgs -bozon 2012 -es LHC felfedezése jelentős előrelépést jelentett, és befejezte a részecskefizika standard modelljét. Ennek ellenére továbbra is vannak megmagyarázhatatlan jelenségek, beleértve a sötét anyagot és a sötét energiát, amelyek bemutatják a kihívások szokásos modelljét.

Az LHC, a világ legnagyobb részecskegyorítója, 27 km hosszú, és körülbelül 3 milliárd euróba kerül. Sikere ellenére 2010 óta új részecskéket keres, de eddig sikertelen volt. Az ellentmondásos reakciók a szakmai világban tükrözik a részecskefizika jövőjének bizonytalanságát. Egyes tudósok türelmet követelnek, míg mások új, nagyobb gyorsítók, például az FCC építésére törekszenek. Az olyan megszemélyesítések, mint például az Ingrid-Maria Gregor és Sabine Hossenfelder, a részecskefizika megvitatásának két kiemelkedő hangja, a kutatás irányával kapcsolatos eltérő vélemények vannak.

A részecskefizika perspektívája

Hossenfelder a részecskefizikában végzett kutatásait és kritizálja a megállapított alapelveket, különös tekintettel a természetesség fogalmára. Számukra a részecskefizika jövője bizonytalan, különös tekintettel az LHC kiemelkedő eredményeire. Másrészt Gregor továbbra is optimista és látja a jövőbeni felfedezések lehetőségét az LHC -n. Más projektek, mint például a Nemzetközi Lineáris Collider (ILC), amelyet szintén megvitatnak a becsült 5 milliárd euró költséggel, mint pontos megközelítést a jól ismert részecskék kivizsgálására, szintén érdeklődik, még akkor is, ha a finanszírozás nem biztos.

A részecskefizika fejlődése az 1960 -as évek óta azt mutatja, hogy a tudósok, mint Joachim Mnich, a CERN igazgatója, az anyag alapvető építőköveinek megértése érdekében törekszenek, annak ellenére, hogy az út az út vezet. A jövőbeli projektek, beleértve az FCC -t, tükrözik a tudósok folyamatos sürgetését, hogy bővítsék az univerzummal kapcsolatos ismeretek korlátait, és válaszoljanak az élet alapvető kérdéseire.

A részecskefizikáról szóló vita továbbra is izgalmas, és minden bizonnyal továbbra is központi helyet foglal el a jövőben a tudományos vitában. Az új felfedezések perspektívája továbbra is fennáll, de a megközelítések türelme és kritikus megfontolása nélkülözhetetlen.

kleine zeitung deutschlandfunk