Ismét nő a légi közlekedés kibocsátása: a szakértők azonnali cselekvést követelnek!

Ismét nő a légi közlekedés kibocsátása: a szakértők azonnali cselekvést követelnek!

A légiközlekedési ágazat kritikus helyzettel néz szembe a járvány után. A szinte normalizált repülési volumenhez való visszatérés ellenére Ausztriában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása majdnem visszatért a korona előtti szintre – derül ki a VCÖ jelenlegi mérlegéből. 2024-ben Ausztriában a légi közlekedés körülbelül 2,1 millió tonna üvegházhatású gázt bocsátott ki, ami a 2004-es 1,8 millió tonnához képest növekedést jelent. Ezek a számok rávilágítanak a légi közlekedésből származó kibocsátás drasztikus csökkentésére.

Katharina Jaschinsky, a VCÖ szakértője a kibocsátás gyors és átfogó csökkentését kéri. A VCÖ azt is kifogásolja, hogy Európában a légitársaságok nem fizetnek ásványolajadót a kerozin után. Ez az adómentesség becslések szerint 2022-ben 570 millió euróba került az osztrák államnak. Jaschinsky sürgeti, hogy az EU és tagállamai bővítsék és javítsák a határokon átnyúló vasúti szolgáltatásokat, ugyanakkor az üzleti utazásokat egyre inkább digitális megoldásokkal, például videokonferenciákkal helyettesítsék.

Technológiai fejlődés a repülésben

Németországban azonban pozitív tendencia figyelhető meg. A Német Repülőipari Szövetség (BDL) sajtóközleménye szerint a német légitársaságok átlagos kerozinfogyasztása utasonként és 100 kilométerenként 3,44 literre csökkent. Ez 45 százalékos csökkenést jelent 1990 óta, ami ugyanilyen mértékben csökkentette az egy utasra jutó CO2-kibocsátást. Jens Bischof, a BDL elnöke az energiahatékony repülőgépekbe fektetett éves milliárdokat hangsúlyozza. A régi repülőgépek megújítása akár 30 százalékkal is csökkentheti a károsanyag-kibocsátást.

A német légitársaságok teljes flottája 810 repülőgépből áll, és 2034-ig 427 új repülőgép megrendelése már folyamatban van. Ezek a modern, hosszú távú repülőgépek az üléskonfigurációtól függően utasonként és 100 kilométerenként mindössze 2,1-2,5 liter kerozint fogyasztanak. E haladás ellenére a repülőgépgyártók körében fennálló szűk keresztmetszetek késleltetik a flotta megújítását, és ezáltal a lehetséges CO2-megtakarítást.

Éghajlati hatások és enyhítési stratégiák

A légi közlekedés éghajlatra gyakorolt ​​hatása nem csak a CO2-kibocsátásra korlátozódik. Az éghajlati hatások mintegy kétharmada úgynevezett „nem CO2 hatás”, amelyet többek között a kerozin égése és az ott keletkező éghajlati hatások is befolyásolnak. Ezeket a hatásokat figyelembe kell venni a légi forgalom éghajlati hatásainak jövőbeli előrejelzései során, amint azt a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség tájékoztatójában kifejti.

A légi forgalom éghajlatra gyakorolt ​​hatásának csökkentése érdekében műszaki, szervezési és szabályozási intézkedéseket javasolnak. Ide tartozik például az e-kerozin használata, a vasúti infrastruktúra fejlesztése és a fenntartható mobilitást elősegítő nemzetközi együttműködés. A VCÖ megállapításai szerint a jelenlegi helyzet megköveteli az olyan ésszerű mobilitási alternatívák gyorsabb megvalósítását és népszerűsítését, mint a vonat.

Összegezve elmondható, hogy mind a technikai újítások, mind a politikai intézkedések elengedhetetlenek a légi közlekedés klímahelyzetének jelentős javításához. Az Európai Uniót és tagállamait felszólítják a fenntartható fejlődéshez szükséges környezet megteremtésére, ugyanakkor a légiközlekedési ágazatnak fokoznia kell környezetvédelmi teljesítményének javítására irányuló erőfeszítéseit.