A migráció jólétet hoz: Hogyan hódítják meg az ukránok a munkaerőpiacot!

A migráció jólétet hoz: Hogyan hódítják meg az ukránok a munkaerőpiacot!

A migrációról szóló vita egyre fontosabbá vált az elmúlt években, különösen az Európai Unióban. Bár sok embernek nem sok köze van a bevándorláshoz a mindennapi életében, a kérdés mindenütt jelen van, mint politikai aggály. Az Eurobarométer felmérése szerint a migráció az ukrajnai háború után a második legnagyobb probléma Európában. A kormányok megpróbálják elriasztani a nem kívánt bevándorlókat, és magukhoz vonzani a szükséges szakképzett munkaerőt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) új tanulmánya rávilágít az utolsó migrációs hullám gazdasági hatásaira, és pozitív következtetésre jut.

2022-ben az EU-ba irányuló migráció rekordmagasságot, 6,5 millió főt ért el, ebből körülbelül négymillió Ukrajnából. Ez a növekedés 1,4 százalékos népességnövekedést eredményezett, ami jelentős növekedést jelent a 2015/2016-os menekülthullámokhoz képest. Az IMF megjegyzi, hogy több emberrel nagyobb a kereslet és a munkaerő-kínálat, vagyis a bevándorlás pozitív hatásai túlmutatnak a kapcsolódó költségeken.

Az ukránok integrációja a munkaerőpiacra

A jelenlegi migrációs hullám egyik figyelemre méltó aspektusa az ukránok munkaerő-piaci integrációjának gyorsasága. A korábbi menekültáradathoz képest sokaknak sikerült gyorsan elhelyezkedniük. Ebben döntő szerepet játszott az EU-ban tapasztalható magas munkaerő-kereslet. Ráadásul sok ukrán gyorsan kapott engedélyt a munkára. Az OECD jelentése szerint az ukránok foglalkoztatási rátája az uniós országokban a lengyelországi 60 százaléktól az olaszországi 20 százalék alattiig terjed. Ezek olyan értékek, amelyeket általában csak hosszabb, ötéves vagy hosszabb tartózkodás után érnek el.

Ez a fejlemény a munkaképes korúak számának növekedéséhez vezetett az EU-ban. Míg 2021-ben 265 000 fővel csökkent a létszám, 2022-ben 838 000 fővel nőtt a szám. Az IMF szerint ezt a növekedést elsősorban a bevándorlás ellensúlyozta, amely részben kielégítette a rendkívüli munkaerőigényt. A 2019 és 2023 között létrehozott új munkahelyek csaknem kétharmadát migránsok töltötték be, miközben az uniós polgárok körében a munkanélküliségi ráta történelmi mélypontra esett.

Gazdasági növekedés a bevándorláson keresztül

Azzal, hogy többen vannak a munkaerőpiacon, a gazdasági kilátások is javultak. A migránsok termelékenysége nagy szerepet játszik. Bár sok migráns túlképzett, és iskolai végzettsége alatti munkahelyeken dolgozik, még mindig jelentős pozitív hatást gyakorolnak az EU gazdaságának növekedésére. Az IMF becslése szerint a feltételezetten alacsonyabb migránsok termelékenysége ellenére a bevándorlásból származó további növekedés 2020-tól 2023-ig évente körülbelül 0,5 százalékponttal növeli a potenciális növekedést 2030-ig.

A migráció azonban kihívásokkal is jár. A kezdeti költségek valósak, és az IMF az EU gazdasági teljesítményének 0,2 százalékára becsüli őket, ami lényegesen alacsonyabb, mint a migrációból származó megnövekedett bevétel. A hosszú távú hatások nagymértékben függenek a migránsok munkaerő-piaci integrációjától.

Vannak olyan kritikus hangok is, amelyek szerint a migránsok bérleszorítóként hatnak, ami foglalkoztatási hátrányokhoz vezethet a helyi lakosság számára. A bérek átfogó elemzése azonban megbízható adatok hiányában jelenleg nem lehetséges.

Emellett gyakran felhívják a figyelmet az erőforrás-konfliktusokra: a migránsok versengenek az élettérért, a képzési pozíciókért, valamint az egészségügyi és közlekedési szolgáltatásokért. Azokban a régiókban, ahol magas a bevándorlás szintje, ez észrevehető kihívásokhoz vezethet, amelyek nagy terhelést jelentenek a közszféra erőforrásaira.

Ezen aggodalmak ellenére az IMF azt tanácsolja a döntéshozóknak, hogy könnyítsék meg a migránsok hozzáférését a munkaerőpiachoz, miközben elegendő közszolgáltatást, például iskolákat és egészségügyi ellátást biztosítanak az erőforrás-konfliktusok elkerülése érdekében.

Egyértelmű az összefüggés: minél többen jönnek az EU-ba, annál nagyobb a gazdasági növekedés lehetősége – mindaddig, amíg a bevándorlók integrációja sikeres. A kérdés azonban továbbra is fennáll, hogy a bevándorlásból származó többletbevételt hogyan lehet ésszerűen felhasználni a jelenlegi helyzet javítására. Az egész helyzetet továbbra is ellentmondásos viták kísérik, miközben az IMF felszólítja a politikusokat, hogy proaktívan használják ki a migráció adta lehetőségeket.