USA: Izrael elég segélyt hoz Gázába, de a helyszínen más a helyzet

USA: Izrael elég segélyt hoz Gázába, de a helyszínen más a helyzet

Lejárt az Egyesült Államoknak a Gázának nyújtott humanitárius segélyek növelésére vonatkozó határideje. A Biden-kormányzat megállapította, hogy Izrael nem blokkolja a segélynyújtást, és ezért nem sérti meg a külföldi katonai segélyekre vonatkozó amerikai törvényeket.

Humanitárius helyzet Gázában

Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy bár változtatásokra van szükség, előrelépés történt, ezért nem lesz fennakadás az Izraelnek irányuló fegyvereladásokban. Ez az értékelés azonban éles ellentétben áll a helyszínen uralkodó pusztító körülményekkel, ahol a Segíts elérni Gázát, nincs terjesztve. A Gáza északi részéből menekülő civilek krónikus élelmiszerhiányról és éhen haldokló emberekről számoltak be. A segélyszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a régió az éhínség szélén áll.

Civilek beszámolói

„Nem láttunk segélyajánlatokat, és senki sem küldött nekünk élelmet” – mondta a 63 éves Umm Muhammad Al-At’out. – A gyerekeink éhen és szomjan haltak meg. Beszámolóikat mások is megerősítik Gáza északi részén, ahol az izraeli hadsereg október elején ismét megkezdte a szárazföldi hadműveleteket.

Egy másik civil, Abu Ahmed Subaih Beit Lahiya, azt mondta a CNN-nek, hogy ő és szülei, akik a 80-as éveikben járnak, órákig gyalogoltak, hogy élelmet találjanak: "Nincs fajta étel." Egy magát Ghaliának nevező 83 éves nő hozzátette: "Nem ismerjük a zöldséget, a húst vagy a gyümölcsöt. Korábban konzervből éltünk, de most nincs."

Az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetései

A kétségbeesett civilek jelentései megerősítik az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetését, amely múlt pénteken arról beszélt, hogy "a Gázai övezet északi részének bizonyos területein éhínség várható".

sérelmek és segítségre szorulók

Dr. Hussam Abu Safiya, a Beit Lahiya-i Kamal Adwan Kórház igazgatója a közelmúltban több tucatnyi alultápláltsági esetről számolt be gyermekeknél és felnőtteknél. Több tényező is hozzájárult ahhoz, hogy a segélyszervezetek a legsúlyosabb humanitárius válságnak minősítik Gázában a háború 2023 októberi kitörése óta. Ide tartoznak a folyamatban lévő izraeli katonai műveletek, a több százezer embert érintő evakuálási parancsok, valamint a segélykonvojok kifosztását eredményező közrend meghibásodása.

Amerikai értékelések és reakciók

A múlt hónapban a Biden-adminisztráció egyet rótt ki Izraelre 30 napos felmondási idő konkrét intézkedések meghozatala a gázai humanitárius helyzet javítása érdekében, beleértve a kereskedelmi forgalom növelését és az északi elszigetelődés megszüntetését. A határidő lejártával az Egyesült Államok külügyminisztériuma megjegyezte, hogy "nem hiszi el, hogy az izraeliek megsértik az Egyesült Államok törvényeit", és jelezte, hogy semmiféle szankcióval nem kell számolniuk. Ezt az értékelést a segélyek közösségében sokan mélyen problematikusnak tartják.

Kedden nyolc humanitárius szervezet azt mondta, hogy az izraeli kormány "nemcsak hogy nem teljesítette az Egyesült Államok kritériumait a humanitárius válasz támogatására, de ugyanakkor olyan lépéseket tett, amelyek drámaian rontották a helyzetet a helyszínen, különösen Gáza északi részén". Kate Phillips-Barrasso, a Mercy Corps igazgatója hangsúlyozta, hogy a Gázába irányuló kereskedelmi forgalom „teljesen leállt”.

A segélyszállítmányok csökkenése

A Világélelmezési Program jelentése szerint a Gázába érkező kamionok átlagos száma október második felében napi 58-ra esett vissza, ami tavaly november óta a legalacsonyabb érték. A háború kezdete előtt naponta körülbelül 500 kereskedelmi és támogató teherautó volt használatban. A COGAT, Izrael segélyszervezete szerint október eleje óta 713 segélyszállító teherautó érkezett Gáza északi részébe a nyugati Erez átkelőn keresztül, de a segélyek nagy része az átkelőhelyen maradt.

Drámai helyzet a helyszínen

Élelmiszer és víz elosztása a jelenlegi körülmények között szinte lehetetlen. Segélyszervezetek szerint az izraeli hatóságok gyakran késleltetik vagy megtagadják a hozzáférést Gázában. A Világélelmezési Program kedden közölte, hogy az izraeli hatóságok elutasították a Gáza északi részének legsürgősebb részeire tervezett szállításokat. A múlt héten egy 10 élelmiszerszállító teherautóból álló, engedéllyel rendelkező konvojt két órán keresztül tartottak fel Jabaliyában, és az élelmiszer egy részét a járókelők rakták ki.

ENSZ fellebbezés

Joyce Msuya, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese kedden azt mondta az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy az izraeli hatóságok "megakadályozzák, hogy a humanitárius segítség beavatkozzon Gáza északi részén, ahol a harcok folynak, és mintegy 75 000 ember él az apadó víz- és élelmiszerkészletekkel". A CNN megkereste az izraeli kormányt, hogy kommentálja Msuya kijelentéseit.

A WFP 14 teherautóból álló segélykonvojjának célja az volt, hogy ellátmányt szállítson Beit Hanounba és a jabaliyai indonéz kórházba, de csak két teherautó ért célba "az engedélyek és az útvonalak késése miatt" - közölte az OCHA. Az izraeli hadsereg azt állította, hogy hétfőn „több száz élelmiszercsomagot és több ezer liter vizet szállítottak a Beit Hanoun régióban élő polgári lakosság elosztóközpontjaiba”. Az ilyen szállítások azonban csak egy csepp a tengerben, tekintettel a hatalmas szükségre.

A gázai gazdasági helyzet

A segélyek hiánya mellett a 13 hónapos folyamatos légitámadások miatt a gázai mezőgazdaság és ipar romokban hever. A mezőgazdasági termőföldek nagy része északon és az izraeli keleti határ mentén található, ahonnan százezrek menekültek el. A gázaiak többsége alig vagy egyáltalán nem dolgozik, és nem engedheti meg magának az élelmiszert magas áron.

Sabre Salem, egy 10 gyermekes édesapa, aki jelenleg Gázában tartózkodik, azt mondta: "Talán kéthavonta kaptunk segélyutalványt. Nincs mit vásárolni, és amikor elérhető, a cikkek drágák." A közösségi konyhák és pékségek már bezárnak, vagy kifogyóban vannak a készletek.

Küzdelem a túlélésért és a korrupcióért

Amjad Al-Shawa, a gázai Palesztin Nem kormányzati Szervezetek Hálózatának (PNGO) vezetője elmondta, hogy a mindennap 300 000 ember meleg ételét felszolgáló leveskonyhák, valamint sok pékség bezártak. Az áremelés kérdése is elterjedt. Khan Younisban vasárnap több tucat ember vonult át a piacon, és azt kiabálta: „Mi vagyunk az emberek, ti ​​kereskedők vagytok tolvajok!” Egy fiatalember azt mondta: „Kettő helyett 80 sékelért adnak el egy kiló cukrot.”

A széles körben elterjedt elkeseredettség a tároló létesítmények és a konvoj gyakori kifosztásához vezetett. A CNN október végén egy elkeseredett harcot forgatott a kenyérért az egyik még működő pékségben. De a fosztogatás nagy részét szervezett bandák hajtják végre. A Gázai Közlekedési Egyesület elnöke, Nahd Shuheiber a héten azt mondta, hogy "megnőtt a humanitárius készletekkel megrakott teherautókból elkövetett lopások száma" a rendőrség hiánya miatt, amelyet gyakran akadályoznak az izraeli légicsapások.

Shuheiber hozzátette, hogy „banditák” loptak a kamionokból a Kerem Shalom átkelőnél, „olyan káoszt teremtve ezzel, amelyben nem tudunk hatékonyan működni”. A Mercy Corps tagja, Barroso-Phillips zárásaként hangsúlyozta, hogy a gázai szükségletek messze meghaladják a rendelkezésre álló készleteket. „Ennek eredményeként az emberek valószínűleg éhen halnak, szó szerint néhány mérföldön belül attól, ahol élelem áll rendelkezésre.”