Földrengés Törökországban: 237 utórengés és első halálos áldozat Balikesirben

Földrengés Törökországban: 237 utórengés és első halálos áldozat Balikesirben

2025. augusztus 11-én 6,1-es erősségű földrengés történt a nyugat-törökországi Balikesir tartományban, amelynek messzemenő következményei voltak. A földrengés epicentruma a Sindirgi járásban volt, mintegy 11 kilométeres mélységben. Ez az erős rengés olyan távoli városokban is érezhető volt, mint például Isztambul és Izmir, több mint 200 kilométerre, ami növeli az aggodalmakat a már amúgy is földrengésveszélyes régióban. A hivatalos információk szerint egy 81 éves nő meghalt, 29-en pedig megsérültek, közülük 11-en továbbra is kórházban vannak, 18-at pedig hazaengedtek. 68 kerületben összesen 16 épület dőlt össze teljesen, köztük egy háromszintes lakóház is Szindirgi központjában, ahonnan a hat lakó közül négyet sikerült kimenteni.

A helyreállítási munkálatok mostanra befejeződtek, és az Ali Yerlikaya belügyminiszter vezette hatóságok megállapították, hogy több konténert is felállítottak sürgősségi menedékhelyként. Ezzel egy időben az összeomló épület tulajdonosát és építtetőjét gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával letartóztatták. Ezek az incidensek ismét kérdéseket vetnek fel az épületek biztonságával kapcsolatban Törökországban, amely geológiai adottságai miatt különösen érzékeny a földrengésekre.

Utórengések és biztonsági protokollok

A főrengés következményei már most érezhetőek: eddig összesen 237 utórengést rögzítettek, a legerősebb utórengés elérte a 4,6-os magnitúdót. A hatóságok azt tanácsolták a lakosoknak, hogy kerüljék a sérült épületeket, és csak vészhelyzet esetén lépjenek be az épületekbe. Az anatóliai-tányéron fekvő Törökországban hosszú múltra tekintenek vissza a földrengések, beleértve a 2023-as pusztító eseményeket, amelyek több mint 53 000 ember halálát okozták Törökországban és ezrek Szíriában.

A szeizmikus biztonsági kihívások kezelése érdekében 2018-ban bevezették a török ​​földrengéskódexet (TEC). Ez szabályozza a földrengésálló épületek építési szabványait, és meghatározza a szerkezeti integritásra vonatkozó intézkedéseket. A jogszabályi keretek között többek között olyan cikkek szerepelnek, amelyek a szeizmikus kockázatok megelőző csökkentése érdekében geotechnikai és helyszíni vizsgálatokat írnak elő. Bár ezek az előírások léteznek, a gyakorlatban gyakran nem tartják megfelelőnek a megfelelést.

A jelenlegi építési politika kritikája

Az elmúlt években több ezer illegálisan épített épületet legalizáltak építési amnesztiával, ami a veszélyhelyzet növekedéséhez vezetett. Isztambulban több mint egymillió épület nem tekinthető földrengésbiztosnak. Recep Tayyip Erdogan elnök kormányára ezért hatalmas nyomás nehezedik, hogy gondolja át építési gyakorlatát, és szigorúbban ellenőrizze a földrengésbiztonsági előírások betartását. A szakemberek a fenntartható és földrengésbiztos városfejlesztés szükségességét hangsúlyozzák annak érdekében, hogy a jövőben jobb életkörülményeket teremtsenek a lakosság számára.

Ezek a legújabb fejlemények rávilágítanak a török ​​építőipar átfogó reformjának sürgősségére, amelynek nemcsak a jelenlegi szeizmikus szabványokhoz kell igazodnia, hanem az építéspolitika történelmi hibáit is el kell kerülnie. A Karanfiloglu Ügyvédi Iroda jogi segítséget kínál a fejlesztőknek és a tulajdonosoknak a földrengésbiztonsági előírások betartása és a bürokratikus akadályok leküzdése érdekében.