Ma kezdődik a per az Abe volt japán miniszterelnök elleni merénylet miatt

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

2025. október 28-án kezdődik a Sinzó Abét 2022-ben meggyilkoló Tetsuya Yamagami pere pénzügyi indíttatások és az Egyesítő Egyházhoz fűződő kapcsolatok miatt.

Am 28.10.2025 beginnt der Prozess gegen Tetsuya Yamagami, der Shinzo Abe 2022 ermordete, wegen finanzieller Motive und Verbindungen zur Vereinigungskirche.
2025. október 28-án kezdődik a Sinzó Abét 2022-ben meggyilkoló Tetsuya Yamagami pere pénzügyi indíttatások és az Egyesítő Egyházhoz fűződő kapcsolatok miatt.

Ma kezdődik a per az Abe volt japán miniszterelnök elleni merénylet miatt

2025. október 28-án kezdődik a Shinzo Abe volt japán miniszterelnök elleni merénylettel vádolt Tetsuya Yamagami pere. Yamagamit 2022. július 8-án tartóztatták le a helyszínen Narában, miután egy kampánybeszéd közben lelőtte Abét egy házi készítésű fegyverrel. Abe még aznap belehalt súlyos vérveszteség okozta sérüléseibe. Halála sokkolta Japánt, mivel a fegyveres erőszak és a politikai erőszak kivételes az országban.

Yamagami tettének okai összetettek. Azt mondta, hogy Abét hibáztatja az Egyesítő Egyház előmozdításáért, amely anyagi csődbe sodorta családját. Yamagami édesanyja körülbelül 100 millió jent adományozott az egyháznak, ami mély haragot váltott ki a vallási közösséggel szemben. Az eset azért hívta fel a figyelmet, mert az Abe-féle Liberális Demokrata Párt (LDP) több mint száz képviselője kapcsolatban állt az Egyesítő Egyházzal, ami jelentősen csökkentette a merénylet után a kormánypárt közvélemény támogatottságát. A Kleine Zeitung a politikai elit és az egyház közötti mély összefonódásokról számol be, amelyek az asszas-kísérlet után kerültek napvilágra.

A támadás háttere

Az Egyesítő Egyházat a Yamagami-ügy központi szereplőjeként azonosították, mivel nemcsak családja anyagi helyzetét tette tönkre, hanem Japán politikájában is problematikusnak tartják. Joseph Kitagawa vallástudós ezt már a vallásnak a politika hatalmának való problematikus alárendelésének jeleként fogalmazta meg. Történelmileg az egyház és az állam közötti kapcsolatot Japánban sokáig magától értetődőnek tekintették, egészen addig, amíg az amerikai megszálló hatóságok a második világháború után egyértelmű szétválasztást követeltek, amit 1947-ben beépítettek az alkotmányba Georgetown Journal.

A 41 éves Yamagami munkanélküli volt, korábban három évig szolgált a Tengerészeti Önvédelmi Erőknél. Letartóztatása előtt eredetileg bombatámadást tervezett az új vallási csoport egyik vezetője ellen. Letartóztatása politikai és társadalmi problémák hálózatát tárta fel, amelyet az LDP és az Egyesítő Egyház közötti kapcsolatok nehezítettek. A merénylet után a japán kormány megvizsgálta az Egyesítő Egyház gyakorlatát, aminek eredményeként csökkent az LDP népszerűsége Wikipedia.

Reakciók és politikai következmények

Az Abe meggyilkolására adott reakció nemzetközi volt. Számos állam- és kormányfő fejezte ki részvétét. Az incidens súlyossága ellenére az LDP néhány magas rangú tagja továbbra is kapcsolatban áll az egyházzal, ami kérdéseket vet fel a párt feddhetetlenségével és reformképességével kapcsolatban. Fumio Kishida miniszterelnök megígérte, hogy kirúgja azokat a tagokat, akik szoros kapcsolatban állnak az Egyesítő Egyházzal; sok kabinettag azonban a posztján maradt.

A merénylet körüli események társadalmi vitát is kiváltottak a vallásnak a japán politikában betöltött szerepéről. Sok japán követeli a kormánytól, hogy határolódjon el az Egyesítő Egyháztól, és vizsgálja felül gyakorlatát. Újra fókuszba került az egyház és az állam szétválasztásáról szóló vita, miközben javaslatok születtek egy Igazság és Megbékélés Bizottság létrehozására, amely foglalkozik Yamagami és sok más áldozat által tapasztalt problémákkal Georgetown Journal.

A ma kezdődő per nem csak Yamagami egyéni bűnösségét fogja meghatározni, hanem felveti azokat a mélyreható társadalmi és politikai kérdéseket is, amelyekre az Abe Sinzó elleni merénylet kapcsán derült fény.