Stocker emberi jogi kezdeményezése: A NEOS lezártnak nyilvánítja az ügyet

Stocker emberi jogi kezdeményezése: A NEOS lezártnak nyilvánítja az ügyet

Az emberi jogokról nemrégiben Ausztriában folyó vitában Christian Stocker (ÖVP) kancellár heves vitákat váltott ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) döntési gyakorlatának megváltoztatására irányuló törekvésével. A koalíción belüli kritikusok bírálják az egyoldalú kezdeményezést, amely a migráció területére fókuszál. A NEOS klub elnöke, Yannick Shetty konstruktív megbeszélés után „eldőltnek” nevezte az ügyet, és megismételte a koalíció jobb koordinációjának vágyát. Felhívta a figyelmet arra, hogy Stocker tettei nem a kormány nevében, hanem személyesen történtek, az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) pedig Ausztriában alkotmányos státusszal rendelkezik, és azt senki nem kérdőjelezi meg.

Stocker többek között egy levelet írt alá, amelynek célja az EJEE értelmezésének módosítása volt a külföldi bűnözők kiutasításának megkönnyítése érdekében. Ezt az akciót több kormánypárti vezető bírálta; köztük Stephanie Krisper (NEOS), aki úgy jellemezte a kezdeményezést, hogy „egyedül megy”. Bayr Petra (SPÖ) szintén negatív megjegyzéseket fogalmazott meg, és „nagyon problémásnak” minősítette a javaslatot. Anna Sporrer (SPÖ) igazságügy-miniszter hozzátette, hogy az alapvető emberi jogok nem vitathatók, és arra szólított fel, hogy a 2026-ban hatályba lépő közös uniós menekültügyi paktum végrehajtására összpontosítsanak.

az EU emberi jogi kezdeményezései

Claudia Plakolm (ÖVP) integrációs és uniós miniszter egyértelművé tette, hogy Stocker javaslata pártokon átívelő uniós kezdeményezés, amelynek célja, hogy közös vitát kezdeményezzen az emberi jogok és a menekültügyi politika kihívásairól. Plakolm kifejtette, hogy sok állam gyakran korlátozza a bűnözők kitoloncolását. Ebben az összefüggésben fontos hangsúlyozni az emberi jogok védelmét, még akkor is, ha a visszatérési tilalom bizonyos körülmények között fennáll, a nemzetközi jogban foglaltak szerint.

A franciaországi strasbourgi székhelyű EJEB döntő szerepet játszik az EJEE-nek való megfelelés ellenőrzésében az Európa Tanács 46 tagállama körében. A [Wikipedia](https://de.wikipedia.org/wiki/Europ%C3%A4ischer_Gerichtshof_f%C3%BCr_Human Rights) jelentése szerint bármely személy, aki úgy véli, hogy az Egyezmény szerinti jogait megsértették, a Bírósághoz fordulhat. Az 1998-as reformok lehetővé tették, hogy az EJEB állandó bíróságként működjön, főállású bírákkal. Az előrehaladás ellenére a Bíróság krónikus panaszok számával néz szembe, ami megnehezíti az ügyek hatékony feldolgozását.

A menekültügyi politika kihívásai

Ami az európai menekültügyi politikát illeti, elengedhetetlen a menekültek jogainak védelme. Az Emberi Jogok Intézete elvei szerint a szerződő államok nem utasíthatják ki vagy utasíthatják el a menekülteket, ha életük vagy szabadságuk veszélybe kerül. Ezek a fenyegetések különböző tényezőkből fakadhatnak, például faji, vallási vagy politikai meggyőződésből. Azzal érvelnek, hogy a „faj” kifejezés problematikus, és korszerűbb megfogalmazásokkal kellene helyettesíteni.

Ebben a kihívásokkal teli időszakban döntő fontosságú, hogy minden érintett szereplő olyan békés megoldáson dolgozzon, amely megfelel a nemzeti jogi keret követelményeinek és a nemzetközi emberi jogi normáknak. Míg a menekültügyi politikával kapcsolatos viták továbbra is fókuszban maradnak, az emberi jogok tiszteletben tartása továbbra is az európai együttműködés és humanitárius politika elidegeníthetetlen alapja.