Stocker emberi jogi kezdeményezése: A NEOS kijelenti az ügyet

Stocker emberi jogi kezdeményezése: A NEOS kijelenti az ügyet

Vienna, Österreich - Az Ausztriában az emberi jogokról szóló nemrégiben folytatott vitában, Christian Stocker kancellár (ÖVP) erőszakos vitákat biztosított az Európai Jogi Bíróság (ECR) gyakorlatának megváltoztatására. A koalíciós kritikusok kritizálják az egyoldalú kezdeményezést, amely a migrációs területre összpontosít. A NEOS Club elnöke, Yannick Shetty az ügyet egy konstruktív beszélgetés után "kész" -nek írta le, és megerősítette a koalíció jobb koordinációjának vágyát. Rámutatott, hogy Stocker fellépése nem a kormány nevében zajlott, hanem személyesen, és hogy az Emberi Jogok Európai Konferenciája (ECHR) alkotmányos rangot tartalmaz, és senki sem kérdőjelezi meg.

Stocker többek között olyan levelet írt alá, amelynek a külföldi bűnözők kiutasításának megkönnyítése érdekében az EJEE értelmezésének kiigazítását kell eredményeznie. Ezt a kampányt a kormány pártjainak számos parlamenti csoportvezetője kritizálta; Közülük Stephanie Krisper (Neos), aki az előleget "egyedül" írta le. Petra Bayr (Spö) szintén negatívan kommentálta, és a javaslatot "nagyon problematikusnak" írta le. Anna Sporrer igazságügyi miniszter (Spö) hozzátette, hogy az alapvető emberi jogok nem voltak tárgyalhatók, és támogatták az EU közös menedékjogának végrehajtására összpontosítást, amelynek 2026 -ban hatályba lép.

EU emberi jogok kezdeményezései

Az integráció és az EU miniszter, Claudia Plakolm (ÖVP) világossá tette, hogy Stocker javaslata egy pártközi EU-kezdeményezés, amelynek közös vitát kell kezdeményeznie az emberi jogok és a menedékjogi politika kihívásairól. Plakolm elmondta, hogy sok állam gyakran korlátozott az elkövetők deportálásakor. Ebben az összefüggésben fontos hangsúlyozni az emberi jogok védelmét, még akkor is, ha bizonyos körülmények között a visszafizetési tilalom vonatkozik, amint azt a nemzetközi jog rögzíti.

Az ECR, akinek a székhelye Strasbourgban, Franciaországban, döntő szerepet játszik az ECHR betartásának felülvizsgálatában az Európai Tanács 46 tagállama között. Wikipedia Jelentése szerint minden olyan személy, aki úgy gondolja, hogy az egyezményben megsértették a jogaikat, az igazságszolgáltatási bíróságnak hívhatják. Az 1998. évi reformok lehetővé tették, hogy az EJEE állandó ételként működjön a teljes munkaidős bírákkal. Ennek az előrehaladásnak ellenére a Bíróságnak a panaszok révén krónikus túlterhelés szembesül, ami megnehezíti az ügyek feldolgozását.

Menekültügyi politika kihívásai

Az európai menekültügyi politika vonatkozásában elengedhetetlen a menekültek jogainak védelme. Az [Emberi Jogok Intézetének] alapelvei szerint (https://www.institut-fuer-menschenrechte.de/themen/asyl-und-migration/eu-politik), a szerződéses államok nem azonosíthatják vagy elutasíthatják a menekülteket, ha életüket vagy szabadságukat fenyegetik. Ezek a fenyegetések különböző tényezőkből, például fajtából, vallásból vagy politikai hiedelmekből származhatnak. Azt állítják, hogy a "fajta" kifejezés problematikus, és azokat kortárs készítményekkel kell felváltani.

Ebben a kihívást jelentő időben elengedhetetlen, hogy az összes érintett szereplő egy kölcsönösen elfogadható megoldáson dolgozzon, amely megfelel mind a nemzeti jogi keret, mind a nemzetközi emberi jogi előírások követelményeinek. Noha a menedékjogi politikáról folytatott vitákra összpontosít, az emberi jogok betartása továbbra is az európai együttműködés és a humanitárius politika elidegeníthetetlen alapja.