Trump kirúgta Grönland új különleges nagykövetét – Dánia felháborodottan reagál!

Trump kirúgta Grönland új különleges nagykövetét – Dánia felháborodottan reagál!

2025. december 23-án meglepetésszerűen Donald Trump amerikai elnök megerősítette Grönland iránti érdeklődését azzal, hogy kinevezte Jeff Landry louisianai kormányzót a sziget területének különleges megbízottjává. Trump Grönland stratégiai elhelyezkedésére hivatkozik, mondván, hogy a terület kritikus az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából, különös tekintettel arra, hogy orosz és kínai hajók jelen vannak a grönlandi vizek közelében. Ezek a megjegyzések jelentős politikai feszültségeket keltenek az Egyesült Államok és Grönland uralkodója, Dánia között, mivel a dán és grönlandi vezetők egyértelműen elítélik az annektálást.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kommentálta Trump provokatív megjegyzéseit a közösségi médiában. Nielsen hangsúlyozta, hogy Grönland a saját kezében van, és egy ország annektálását nem lehet egyszerűen végrehajtani. Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter azt is bejelentette, hogy a következő napokban bekéri Kenneth Howery amerikai nagykövetet, hogy hivatalos nyilatkozatot követeljen az Egyesült Államoktól. Rasmussen „teljesen elfogadhatatlannak” minősítette Landry kinevezését, és hangsúlyozta Dánia szuverenitásának tiszteletben tartását, ahogy a Tagesschau.de report.

Reakciók Trump kinevezésére

Dánia és Grönland reakciói azt sugallják, hogy mély aggodalomra ad okot az észak-atlanti térség területi integritása miatt. Frederiksen az Instagramon keresztül azt mondta, hogy nehéz a helyzet, míg Nielsen a Facebookon azt nyilatkozta, hogy Trump megjegyzései nem változtatnak a jelenlegi helyzeten. Ezek a nézeteltérések rávilágítanak a Grönlandon Trump 2025. januári hivatalba lépése óta fennálló feszültségekre. A [Vienna.at] szerint (https://www.vienna.at/trump-ernannte-sonderversanden-fuer-groenland/9885059) ezek a viták fokozódtak, miután Trump korábban már utalt Grönland átvételére.

Ezenkívül az Egyesült Államok kormánya felülvizsgálta öt tengeri szélenergia-projekt bérleti szerződését, köztük a dán állami tulajdonú Ørsted vállalatét, amelyre a kongresszusi körökben a Dán Királysággal fennálló feszült kapcsolatok további kifejeződéseként tekintenek. Mikkel Vedby Rasmussen politológus elemzi a helyzetet, és kijelenti, hogy a dán sarkvidéki védelmi beruházások eddig nem hozták meg a kívánt hatást, különös tekintettel Grönland stratégiai fontosságára az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerében. A körülbelül 80 százalékban jégből álló Grönlandot, amelynek körülbelül 57 000 lakosa van, geostratégiai robbanékonyságú régiónak írja le.

Grönland autonómiája és erőforrásai

Az 1979 óta széles körű autonómiát élvező Grönland saját politikai struktúrákat alakított ki, de Dánia továbbra is beleszól a kül- és védelmi politikába. Ezt a dinamikát bonyolítja az Egyesült Államok természetes érdeklődése Grönland erőforrásai iránt, amelyek között különösen ritkaföldfémek és urán található. Ezek az ásványok módot jelentenek az Egyesült Államok számára, hogy csökkentse a kínai exporttól való függőségét, ami szintén befolyásolja a Kínával fennálló geopolitikai feszültségeket a régióban.

Grönland maga is elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, és nemzetközi kapcsolatok bővítését tervezi az Egyesült Államokkal és más országokkal, például Kínával. Ezek a geopolitikai szempontok különösen fontossá válnak, mivel a jég a régióban az elmúlt években egyre inkább elolvadt, új kereskedelmi útvonalakat és forrásokat nyitva meg. Az SWP Berlin elemzése szerint Grönland stratégiai szuverenitása továbbra is központi kérdés marad a nemzetközi politikában, miközben az ország egyúttal a sarkvidéki békeközpont létrehozását és a külső partnerekkel való együttműködés fokozását tervezi.